A kifejezés olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése, amelynek meghatározása, eredete, tünetei vitatottak, ezért nem csoda, hogy szakmai körökben is többféle kifejezés használatos: tanulási zavarok, tanulási rendellenességek és tanulási nehézségek.
Tanulási zavar általános fogalma
A tanulási zavar általános fogalom (Cruickshank 1989; idézi Porkolábné–Gőbel 1995), amely a rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik. Ezek a zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának, illetve annak következményének tekinthetők. A korai fejlődés késleltetett voltában, illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: mint a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a koordináltság, a beszéd, az olvasás, az írás, a betűfelismerés, a számolás, a szociális kompetencia és az emocionális érettség.
Tanulási zavarokhoz vezető események
A tanulási zavarokhoz vezető események lehetnek genetikai tényezők vagy környezeti tényezők,melyek következménye lehet agykárosodás, fejlődési rendellenességek, működési zavar vagy érési elmaradás. Ekkor az információfeldolgozási folyamat károsodik, mely tanulási zavarhoz vezet.
A tanulási képességeket meghatározó pszichikai funkciók
Pontos és differenciált vizuális észlelés
- alak, forma, méret, szín pontos felfogása,
- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése, (Gestalt-látás)
- megadott formák – színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetbõl (figura, háttér észlelése)
- adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése,
- vizuális információk téri elrendezése,
- vizuális információk sorba rendezése.
A hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése
- adott hangok kiemelése,
- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása.
Összerendezett, koordinált mozgás, szem – kéz koordináció
A látott – hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása.
- Rövid idejű vizuális – verbális memória.
- Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció
A tanulási zavar diagnosztizálásának kritériumai
- Elsősorban, ami azonnal szembetűnő, hogy a tanulási potenciál és a tanulási eredményesség, illetve az intelligencia szint és az iskolai teljesítmény között nagy eltérés tapasztalható. A különbség nagysága határozza meg a tanulási zavar minőségét és a fejleszthetőség hatékonyságát.
- A neurológiai deficit (idegrendszeri eltérés, esetleg károsodás) csak áttételesen mutatható ki vizsgálattal. A megsegítés formái (terápia) más-más megközelítést igényelnek egy érzelmi, szociokulturális, vagy egyéb ok miatt megjelenő tanulási zavar esetén.
- A tanulási zavar jellegzetes kognitív tünetegyüttesben nyilvánul meg, aminek hátterében a kölcsönösen egymásra ható részképességek diszfunckiója áll.
- A tanulási zavar negyedik kritériuma a sajátos magatartáskép, a leggyakrabban előforduló figyelemzavar-hiperaktivitás, valamint a másodlagos neurotizáció megjelenése.
A leggyakrabban előforduló kognitív pszichikus funkció zavarok
- A percepció zavarai: A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése.
- A beszédszerveződés, a nyelvi nehézség zavarai: A beszédészlelés, beszédmegértés, szimbólumok képzése, felismerése, a szó- és jelentéstartalmak értelmezésében nyilvánul meg. Az artikuláció zavara, a szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság mind a tanulási zavarhoz vezethet.
- Az emlékezet gyengesége: A memória különböző fajtáinak sérülése, gyenge működése a tanulási nehézségre ható tényező. Az emlékezet egyenetlensége, a verbális tartalmak megőrzése, felidézése, a rövid- és hosszú távú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés, pontatlan, hiányos lehet.
- A lateralitás, a saját test, illetve a térérzékelés akadályozottsága: A tanulást akadályozhatja a keresztezett vagy kevert dominancia. A síkban, térben való tájékozódást, a sorrendiség felidézését, az irány észlelését, tartását nehezíti.
- A mozgáskoordináció, a finommozgások zavara: Az alapkulturtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen a finom- és nagymozgások koordinációja. A tanulási zavar jelentős okaként ezeknek koordinálatlansága jelenik meg.
Tanulási nehézség esetén fejlesztő pedagógiai megsegítés javasolt. Ez a tevékenység a fejlesztő pedagógus kompetenciájába tartozik, de gyógypedagógus ugyanúgy végezheti, hiszen a gyógypedagógus egyben fejlesztő pedagógus is.
Forrás: Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.