Az első fokú szakértői vizsgálat menete (Nevelési Tanácsadó)

http://pixabay.com/hu/óvoda-óvodás-szoba-játszószoba-569198/Az első fokú (tankerületi) szakértői vizsgálatra a Pedagógiai Szakszolgálat tértivevényes levélben hívja be a szülőt és a gyermeket. A tankerületi szakértői bizottságok általában a Nevelési Tanácsadókban kerültek kialakításra.
A vizsgálat több alkalommal zajlik, különböző időpontban találkozik velünk a pszichológus, illetve a gyógypedagógus.

 


Pszichológiai vizsgálat


A pszichológiai vizsgálatot anamnézis felvétele előzi meg, ahol a szülőtől a gyermek születésének körülményeiről, illetve addigi fejlődéséről tesznek fel kérdéseket. Ez az anamnézis a fejlődési eltéréseket tárja fel, illetve információt ad arról, hogy érhette-e a gyermeket olyan károsodás, ami neurológiai eltérést okozhat.

  • Az anamnézis felvétel egyben egy tájékozódó beszélgetés is, ahol a szülő megfogalmazhatja esetleges nevelési problémáit, felteheti kérdéseit. Egyben információt szolgálat arról is, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a család a gyermek iskolai feladataira való felkészítésekor, illetve milyen megoldási módjaik vannak ezek kezelésére.
  • A pszichológiai vizsgálat a gyermekkel kb. 1 órát vesz igénybe. A gyermek terhelhetőségének figyelembe vételével akár két alkalomra is elhúzódhat, ha a feladatvégzés lassú, vagy további részvizsgálatok igénye merül fel.
  • A pszichológus IQ tesztet vesz fel, ami a mai vizsgálati gyakorlatban korszerű teszteljárásokat jelent: általában a WISC, vagy a Woodcock-Johnson tesztek felvétele jellemző.
  • Beszédvizsgáló szakértői bizottságok a SON non-verbális tesztet, esetleg a Raven tesztsorozatot is alkalmazzák, hogy a beszéd sérülése esetén is objektív képet kapjanak az intelligencia struktúráról.

 

Miért szükséges az intelligencia teszt a tanulási képességek vizsgálatánál?

  • Egyrészről az értelmi fogyatékosság kizárására: itt ugyanis nem tanulási zavarról, hanem tanulási akadályozottságról van szó, ami más- speciális gyógypedagógiai – ellátást igényel.
  • Másrészről a részképesség struktúra feltárása a feladata, hiszen a tanulási zavarok, nehézségek hátterében elsősorban az egyenetlen részképesség profil is fellelhető: ilyenkor egyértelműen kirajzolódnak azok a területek, ahol nagyobb az elmaradás, illetve azok, amelyek jól funkcionálnak, tehát a fejlesztés tud támaszkodni rájuk.

 

 

Gyógypedagógiai vizsgálat

A gyógypedagógus egy másik alkalommal találkozik a gyermekkel. Az ő feladata, hogy feltárja milyen nehézséggel küzd a gyermek, és ez hogyan hat a tanulására.

Különböző tesztekkel, vizsgálati anyagokkal dolgozik.

  • Ezek egy része az alap kultúrtechnikák elsajátításának fokát vizsgálja (olvasás, írás, számolás), mások pedig a részképességek szintjéről ad tájékoztatást (észlelés, emlékezet, szerialitás – azaz sorrendiség stb.)
  • Általában a Meixner Ildikó-féle diszlexia vizsgálatot, a Dékány Judit-féle diszkalkulia vizsgálatot alkalmazzák, kiegészítve az általános tájékozottság, a szókincs vizsgálatával.
  • A vizsgálat során feltárhatnak mélyebb problémákat is, ekkor kiegészítő vizsgálatokat is végeznek. Pl. ha felmerül a beszédészlelés, beszédértés nehézsége, akkor GOH (beszédészlelés, beszédhanghallás) vizsgálat és GMP (beszédészlelés, beszédértés) vizsgálat is sorra kerülhet.
  • A fentieket kiegészítheti mozgásvizsgálat, a lateralitás (oldaliság) vizsgálata is.

 

A fenti általános vizsgálatokat egyes szakértői bizottságok saját vizsgálataikkal is kiegészíthetik. Még nincs általános vizsgálati protokoll, így kerületenként és országrészenként a vizsgálat némi eltérést mutathat. A vizsgálati anyagok, eljárások kidolgozás alatt állnak, így várható, hogy azokat hamarosan bevezetik.

 

 

A vizsgálat eredménye


A vizsgálat eredményét a vizsgálók összegzik és tapasztalataik alapján közösen hozzák meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:

  • nem állapítanak meg tanulási nehézséget- ebben az esetben a gyermeknek további ellátásra nincs szüksége.
  • nehézséget állapítanak meg: ekkor a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, szakvéleményében ellátására vonatkozó javaslatokat fogalmaznak meg, illetve az oktatási-nevelési intézmény számára javaslatot adnak a gyermek tanítására, nevelésére vonatkozóan.
  • súlyosabb zavart vélelmeznek, ez esetben a gyermeket tovább küldik a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálatára

Folytatás a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálata- a szakvélemény.

 

Forrás: hogyantanuljunk.hu

 

Kapcsolódó cikkek:

 

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.

Nézz be máskor is, legyen szép napod!


One thought on “Az első fokú szakértői vizsgálat menete (Nevelési Tanácsadó)”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..