Érintett szülőként VAN véleményem a törvénymódosításról!

törvénymódosítás
Forrás: pixabay

Nemcsak hófelhő árnyékolta be a tavaszi szünetet, hanem egy törvénymódosítás, mely éppoly kidolgozatlan, megalapozatlan mint pl. a szakgimnáziumok kötelező szakmai gyakorlata. Az elgondolás jó, de semmi hátteret nem biztosítanak hozzá, mivel az iskola a szülőt kéri, hogy keressen gyakorlati helyet a gyermekének.

Ugyanez a helyzet az osztályzás alóli felmentéssel is. Természetesen speciális módszerekkel, hozzáértő szakemberekkel a diszlexiások is mindent el tudnak sajátítani és akkor valóban nem lenne szükség a felmentésekre, de amíg ez nem történik meg ez teljesen értelmetlen.

 

 

Magyarul, ha egy vízbe esett ember nem tud úszni és fuldoklik – a jogalkotók szerint – ne dobjunk neki mentőmellényt, mert az nem motiválja az úszás elsajátítására!

A mentőmellény jelen esetben az oktatásban a felmentés, mely felmenti a kormányt, az iskolát, a tanárt, hogy megfelelő módszerrel tanítsa a tanulási nehezítettséggel rendelkező tanulókat, akik így azokat a területeiket fejleszthetik, amikben esetenként sokkal jobbak, mint a társaik. Továbbtanulásaik során elsajátíthattak olyan szakmákat, melyekre valóban képesek.

Így hasznos tagjai lehettek a társadalomnak, mint néhány ismert diszlexiás Steve Jobs az Apple alapítója, Bill Gates, a Microsoft alapítója, Gabriel Garcia Marquez író, Michael Dougles és Hugh Grant színészek és még sorolhatnám, akik a megfelelő – jelen esetben montessori módszerrel – tanulva lettek sikeresek.

 

 

Hogy mennyire nem automatikus a felmentés!

A mi esetünkben az angol alóli felmentés okozott komoly dilemmát, amit határozottan nem szerettünk volna – gondolva a jövőre – de az Igazgató és a Nyelvtanár „kérésére” megtettük. Erről részletesen itt olvashatsz.

A szakértői bizottság sem javasolta előtte, mert ők is pontosan tudták a következményeit, de azt is, ha az iskola és a szülő együtt kéri, az nem alaptalan.

Úgy gondolom, hogy akik felmentést kérnek és kapnak, azok már a bukástól mentik meg a gyermeküket, amely végképp elvágná a továbbtanulás esélyét is. Ha megfelelő fejlesztést és segítséget ilyenkor nem kapnak, vagyis az indoklásban említett MOTIVÁCIÓT a folytatásra, ez marad az egyetlen MENTŐÖV számukra.

Egyik rendszer sem tökéletes, de a hiányosságokat eddig legalább ezzel kompenzálni tudták. Az elmúlt 10 évben úgy éreztem, ha bukdácsolva is, de haladunk egy jó irányba. Félek, hogy a pozitív diszkrimináció, most újból negatív lesz, mint ahogy annak idején Jablonkai Sára is megírta saját történetét a „Zárt ajtók mögött, avagy a fekete pedagógia árnyékában” c. díjnyertes alkotásában.

 

Mi lesz azokkal a középiskolásokkal, akiket továbbra is felmentenek?

Az Nkt. 97. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Az e bekezdésben foglaltakra az 56. § (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.”

Az odáig rendben van, hogy megmarad a felmentés, de utána, ha főiskolára szeretnének menni mi fog történni? A középfokú nyelvvizsga alóli felmentés vajon továbbra is megmarad? Annak idején ezt a kérdést feltettük az Igazgatónknak is, aki határozottan állította, hogy a rendszer továbbviszi, azaz felmenti a nyelvvizsga alól. Na de most, hogy a rendszer meghibásodni látszik? Kíváncsian várom, hogy erre valaki tud-e érdemleges választ adni!

 

Végül milyen következményekkel jár, ha ezeknek a gyermekeknek elengedjük a kezét?

Bukdácsolva végzik el a 8 általánost, kitanulnak, ha sikerül egy olyan szakmát, amit nem szívesen végeznek. Közben komoly mentális problémáik lesznek a kudarcélményektől, az elveszett jövőképüktől, az önbizalomhiánytól és előbb-utóbb nem csatlósai lesznek, hanem rászorulói a társadalomnak. A szüleik, ha nem tudják kimenekíteni az állami oktatásból, szintén beleroppannak a tehetetlenségbe. S ez pontosan tudjuk hová vezet!

 

 

A törvénymódosítást 2017. május 31-én a parlament a megszavazta!

A parlament tehát megszavazta, hogy enyhe tanulási zavarral küzdő gyermekekből súlyosak legyenek, ez több mint sajnálatos.

 

Nézz be máskor is, legyen szebb napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.

 

 

 

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..