A tizedikes év, a lazítás éve lett volna

Kicsit késve, de elérkeztem a tizedikes év értékeléséhez:

  • Az év eleji kirándulásról végül lemaradtunk egészségügyi okok miatt, de persze befizettük a teljes összeget, aminek nagy részét vissza is kaptuk pár hónapra rá. Az évet így kényszer-pihenővel kezdte, ami rá is fért, hiszen az augusztus nagy részét KRESZ tanulással töltöttük, amit elsőre sikerült is letenni. (De kétségeim voltak afelől, hogy megérte-e elvenni a szünet nagy részét.)
  • Megkértem őt, hogy ne vegye túl komolyan ezt az évet, hiszen ez nem számít bele semmibe és szeretném, ha végre élvezné a középiskolát. Lazítson az órákon, amennyire csak tud. Amint kiderült ez nem is esett nehezére, lassan belerázódott.
  • Év közben derült ki, hogy a japán nyelvet nem osztályozhatták volna eddig se, mivel „idegen nyelv” alóli felmentése van. Teljesen kétségbe estünk, mert ebből szeretett volna érettségizni angol helyett. Idén ez nem is okozott gondot mert sajnos az első fél évben egyszerűen nem tudták beilleszteni a japán órákat az órarendbe, sajnos az őt tanító nyelvtanára visszautazott Japánba. A második félévben pedig egy magyar anyanyelvű tanára lett, aki főként szódolgozatok írásával próbál tanítani, ami nem éppen kedvező számunkra. Így egyre nagyobb kihívásnak ígérkezik a jövő év és az érettségi.
  • Sajnos a magyar tanárnője is elment, ami nem kis gondot okozott, mivel az új tanár nem akarta elhinni, hogy diszlexiás, amíg be nem mutatta a szakértőit. Ennek köszönhetően így először lett a középiskolában 3 magyarból. Ebből az a tanulság, hogy év elején érdemes az új tanároknak bemutatni a szakértőit, hogy időben mentesíteni tudják.
  • Év végére még maradt egy fizika vizsga, amit a tanár határozatlansága nagyban megkeserített. Olyannyira, hogy fogalmunk se volt mennyire sikerült rosszul a vizsga, ezért az év végét (szó szerint az utolsó napokat is) fizika szorgalmival töltöttük, így a lazítás a második félévre nem igazán sikerült.
  • Pozitívum, hogy kiderült japánból is érettségizhet, csak át kell íratni a szakértőiét (bővebben itt olvashatod el a menetét). Illetve még félévkor kiderült, hogy az informatika szakosoknak nem kell nyári szakmai gyakorlat, ami nagy megkönnyebbülés volt számunkra (főként, hogy nekünk kellett volna helyet keresni neki). Ha valódi építő gyakorlati helyeket tudnának biztosítani még jó is lenne, de így. Ahogy hallottam a vendéglátósokat is csak elriasszák és a legtöbben más irányba akarnak továbbtanulni.

 

A lazítás éve egy szép bizonyítvánnyal végződött, pár 3 ellenére nagyon elégedettek voltunk. Ráadásul először lett 5 történelemből, amiből fél évkor vizsgázott is. A szakmai tárgyak továbbra is főként 5-re sikerültek.

Lassan el kell döntenünk, hogyan tovább, de most csak a töltődésre koncentrálunk. Ezt kívánom mindenkinek a nyár további részében!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..