Dán oktatási rendszer, a követendő példa

 

 

Dán oktatási rendszer
Forrás: pixabay

Lehet ezt jobban is csinálni, avagy a követendő példa a Dán oktatási rendszer

Mint tudjuk a jelen oktatási rendszer Magyarországon elavult, nem a jövőre készíti fel gyermekeinket. Van kitől tanulnunk, ha szeretnénk: a Dán oktatási rendszer kiváló követendő példa a hazai oktatási rendszer megreformálásához.Természetesen ehhez a főként digitális eszközökre alapozott oktatáshoz források is kellenek, amire szintén megtudhatjuk a választ, ha elolvassuk “ezt a cikket. 

 

 

Forrás: Dán iskola, ahol minden olyan normális

 

Dán oktatási rendszer, a követendő példa részletei…


Digitális Középiskola

A „második esély iskolája” . Hallgatói: egyrészt felnőttek, másrészt nappali rendszerű oktatásból kiszorultak (sajátos nevelési igény, tartós betegség, családi körülmények, munkavállalás vagy egyéb okból; az alsófokú oktatásból, a nappali rendszerű középiskolákból), ill. a szakmunkásképzésből kikerült, gyakran még munkanélküli fiatalok.

  • Digitális Középiskola projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhatott meg.
  • A ”Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola” oktatási forma nemcsak webes eszközök alkalmazását jelenti az oktatásban, hanem a tanítás-tanulási folyamat szervezőjévé teszi az internetet. Az így szervezett oktatás bevezetése egy rugalmas és modern oktatási forma alkalmazása, mely jellegénél fogva fejleszti a munkaerő-piac által magasan értékelt személyes készségeket és kompetenciákat: az egész életen át tartó tanulási, időgazdálkodási, információ-gazdálkodási és ún. e-kompetenciát.
  • A végső cél az érettségire való felkészítés, hisz az érettségi a továbbtanulás mellett egyre inkább a munkavállalásnak vagy a munkahely megtartásának is feltétele. Voltak, vannak és lesznek, akik tizenévesen nem találják helyüket az oktatásban, később viszont pótolni akarják vagy pótolni kényszerülnek kimaradásukat.

Digitális Középiskola részletei…


Maria Montessori – Egy élet a gyermekekért (igaz történet)

A gyermekek, a világ összes gyermekében ott rejlik egy más világ reménye. És a minden rossz ellenére ma valaki hisz abban, hogy a gyerekben már ott van a holnap felnőtte, az Maria Montessorinak köszönhető, az édesanyámnak.”   Mario Montessori

“A világhírű pedagógusról és oktatási módszerének elterjedéséről készült kétrészes játékfilmben elénk tárul Maria Montessori igaz élettörténete, valamint bepillanthatunk kevéssé ismert magánéletébe, mely megmutatja milyen nehéz volt a nők érvényesülése, családban betöltött szerepe. Először értelmi fogyatékosnak nyilvánított gyermekekkel kezd foglalkozni, amikor is rájön, hogy érzékszerveik fejlesztésén keresztül könnyebben tanulnak. Maria Montessori – Egy élet a gyermekekért (igaz történet) részletei…


Montessori Intézmények és a módszer bemutatása

Története

  • Maria Montessori a 20. századi pedagógiai örökségünk legkiválóbbjai közé tartozik, akinek nagy szerepe volt a modern gyermekpszichológia és pedagógia megteremtésében. A szigorú elveken alapuló természettudomány és orvostudomány fegyelmezett kutatójaként, nagy tudású egyetemi professzorként missziójának tekintette a gyermek új értelmezésének és a nevelés új ideájának hirdetését. Tette ezt 50 évig fáradhatatlanul, lankadatlanul, önfeláldozóan.
  • 1907-ben alapította Rómában első intézményét, a „casa dei bambini”-t. Az egész világon kutatók, gyakorlati szakemberek százai méltatják munkásságát, elemzik, értékelik gondolatait, s az újra és újra reneszánszát élő, megerősödő, nevével fémjelzett pedagógia eredményeit. Napjainkban a Montessori-pedagógia a Föld szinte minden sarkában jelen van.
  • A legutolsó adatok szerint 100 országban több mint 22 ezer Montessori-intézmény működik a világon.

Maria Montessori gyermeknevelési módszertana

  • Maria Montessori olasz orvos és pedagógus a múlt század végén fejlesztett gyermeknevelési módszertanának alapgondolata az autonómia.
  • Két dolgot tartott nagyon fontosnak, és ültetett át a gyakorlatba. Az egyik a felnőttek viselkedésének és gyerekekhez való viszonyának megváltoztatása, a másik pedig a tárgyi környezet teljes átalakítása oly módon, hogy minden eszköz a tanulást segítse.
  • A Montessori iskolákban (és óvodákban) ezért az eszközök kiemelt szerepet kapnak. Nagy, nyitott és a gyerekek méretéhez igazodó polcokon van elhelyezve minden, ami az aktív tevékenykedésükhöz szükséges lehet. Az eszközöket a gyerekek szabadon használhatják, hiszen tevékenységi formájukat is ők választják meg. A választást követően azonban mindenki felelősséggel tartozik azért, hogy az adott eszköz rendeltetés szerűen legyen használva és vissza is kerüljön a helyére.

A Montessori pedagógiai értékei:

  • toleráns, segítőkész, önállóan gondolkodó és tevékenykedő gyerekek nevelése
  • önállóság fejlesztése
  • a gyerekek készség- és képességfejlesztő oktatása
  • a diákok egyéni képességeikhez igazított ütemben történő tanítása
  • Montessori-eszközök segítik az új ismeretek elsajátítását és rögzítését
  • a választás és a döntés szabadságának érvényesülése
  • a diákok kis létszámú csoportokban, integráltan tanulnak
  • iskola légköre barátságos, családias.

 

Több korosztályú és különböző képességű gyermekek integrált oktatása

  • Ez az iskola típus célul tűzte ki, hogy megpróbálja leképezni a társadalmat oly módon, hogy az egészséges gyerekek mellett felvesz részképesség zavaros, speciális igényű, illetve kimagaslóan tehetséges és élsportoló gyerekeket is.
  • Ehhez tartozik még az is, hogy életkortól függően két-három évfolyam is együtt tanulhat, a hagyományos osztály-felosztás tehát jelentőségét veszti.
  • Ennek a fajta integrációnak több előnye is van a módszer alkalmazói szerint: egyfelől az idősebbek és fiatalabbak megtanulják egymást elfogadni és segíteni, másfelől pedig így lehetősége nyílik a gyerekeknek a saját tanulási tempó kialakítására.

Montessori jellegű tanítás napirendje

  • Az alsó tagozaton a tanulás 8-16 óráig tart, s a nap a következő tevékenységekből épül fel: beszélgetőkör, reggeli, munkálkodási és tanulási blokkok (közben pihenés, levegőzés); majd ebéd, tisztálkodás, mesehallgatás, „csendeskedés”, levegőzés, önálló munka (vagyis „eszközölés”), uzsonna, mesehallgatás, rendrakás. A tanulási blokkok közötti pihenés idejére levegőzést, vagy valamilyen teremben végezhető tevékenységet: rajzolást, beszélgetést javasolnak. Ha a gyermek a tanulási blokk közben fárad el, akkor is pihenhet, felfrissülhet, s utána folytathatja a munkát.
  • A felső tagozat 5-6. osztályában 8-15 óráig tart a tanulás. A napirend igazodik az alsó tagozaton megszokotthoz. A délelőtti tanulás igény szerint blokkban vagy 45 perces órákban folyik. A délutáni önálló tanulás annak a tárgynak a témájában zajlik, amelynek a szaktanára az adott foglalkozást vezeti. Péntek délutánonként iskolán kívüli programokat szervenek, havonta egyszer „alkotó” művészeti foglalkozásokat tartanak.
  • A felső tagozat 7-8. osztályában a tanulás 8 órakor kezdődik, és a kötelező része a tanórák végéig tart. Ha a gyermek szükségesnek látja, tanítás után használhatja az eszközöket és a könyvtárat.
  • Heti egy alkalommal „alkotó” van. A gyermekek a maguk érdeklődésének megfelelő projekten dolgoznak; választanak egy témát, melyet a félév végén a szülők és tanáraik előtt bemutatnak, kiállítanak.

A tanulási folyamat

A tanulási folyamatot az önállóan végzett munka: az egyéni ismeretelsajátítás és feldolgozás, gyakorlás jellemzi, melynek időhatárait általában nem szabják meg.

A folyamat a következő elemekből áll:

  • közös munka/egyéni feladatmegoldás előkészítése
  • kötelezően elvégzendő feladat/ok
  • ajánlott feladat/ok (eszköz, feladatlap)
  • szabadon választott feladat
  • Ha a gyermek nem készül el időben a kötelező feladatával, folytathatja később, esetleg otthon is.
  • Nemcsak az alsós, de a felsős négy évet is egységes egészként kezelik. A tananyagot az egyéni- illetve az osztály igényeihez igazítják, a 8. osztály félévére, a felvételire teljesítik a tantárgyi követelményeket.
  • Az 5-6. osztályosoknál egy-egy témakörön belül az egyéni haladásra is figyelnek. A feladatok teljesítésének határidejét vagy egyéni megállapodás útján, vagy a témakör végén határozzák meg.
  • A 7-8. évfolyamon szigorúbb, rövidebb határidőket szabnak meg a tanulóknak. Vizsgahelyzetet teremtenek számukra, hogy fel tudjanak készülni a felvételire és a középiskolára.
  • Az önellenőrzés feladata folyamatosan, minden évfolyamunkon nagyon fontos!
  • A két tanítónőt a felső tagozatban 10 szaktanár váltja fel. A tanulási folyamatot a felsőben is hasonlóan szervezik, de figyelembe veszik a szaktárgyak sajátosságait is. Bővülnek a tevékenységek: tanfolyamok, szakkörök, sport, idegen nyelv/egészséges élet tantárgyak közül választhatnak a tanulók.
  • Az erdei iskola is kiemelt szerepet kap, hiszen a Montessori szemlélet része a közvetlen tapasztalás, a holisztikus szemlélet, mely az erdei iskola keretei között kiteljesedhet. A közösségépítésnek is nagy szerep jut a közös táborozások során.

Egy montessori diák tapasztalata
Hatodikig jártam a Heltai Gáspár Általános Iskola Montessori osztályába, mi voltunk az első – úgymond – kísérleti osztály. – meséli a ma 18 éves Gábor. Szóval akkor még a tanárok is kezdők voltak ebben, mégsincs egy rossz szavam sem, mert én kb. negyedikig azt sem tudtam, mi az hogy tanóra, meg osztályfőnök. Mind nagyon szívesen jártunk, mert csoportban csináltunk mindent, a tanítónénik kedvesek voltak, és rengeteg érdekes dolgot csináltunk, ugyanúgy, mint az oviban. Onnan tudom csak, hogy tanultunk is közben, hogy hatodik után nekem semmilyen gondot nem okozott az átállás egy hagyományos iskolába.”

Montessori Iskola

  • A Montessori módszert több óvoda és iskola alkalmazza országszerte, középiskolai fokon pedig a Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnáziumban talákozhatunk vele.
  • A kimenő Montessori osztályaikra nagyon büszkék. Tanítványaik Budapest vezető gimnáziumaiban folytatják tanulmányaikat, és kiválóan állják meg a helyüket.
  • Állami általános iskolákban is működnek montessori tagozatok, osztályok erről itt olvashatsz.

 

Itt olvashatsz pro és kontra véleményeket a montessori iskolákról, itt pedig bővebben a történetéről.

Ezen az oldalon mindent megtalálsz, ami montessori (intézményeket, szakirodalmat, elkészíthető eszközeit stb.)

Maria Montessori életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilmről ebben a motívációs cikkben olvashatsz.

 

Bemutatkozik a Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium:


Waldorf Iskola

A Waldorf-pedagógia annak művészete, hogy az emberben felkeltsük azt, ami megvan benne. Alapjában véve nem is nevelni akar, hanem felébreszteni…

Életnek és tudásnak kellene lennie, nem ügyességnek, hanem művészetnek, életteljes tevékenységnek…

Waldorf pedagógia története

  • A Waldorf-pedagógia megalapítója az osztrák Rudolf Steiner (1861-1925). Élete során Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejtett ki.
  • Az első Waldorf-iskola 1919-ben alakult Stuttgartban. Ennek az iskolának az alapítását Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár tulajdonosa kezdeményezte. Ő kérte fel Rudolf Steinert, hogy a gyárban dolgozó munkások gyermekei számára szervezze meg az iskolát.

Waldorf pedagógia

  • A tantárgyak és a tananyag struktúrája nem egy-egy szaktudomány belső logikájához igazodik, hanem ahhoz, hogy egy-egy életkorban a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődését mikor mi segíti elő.”
  • Az antropozófiai alapokon álló Waldorf-pedagógia más pedagógiáktól eltérően viszonylag későn, a 12. életév körül tartja megfelelőnek a gyermekek intellektuális képességeinek fejlesztését.
  • A Waldorf-iskolákban késleltetett az olvasástanítás. Mivel a gondolkodás a konkrét műveletektől a fogalmi műveletek felé fejlődik, az ember a mozgástól és a gesztusoktól halad a festésig, a rajzolásig (képekig) majd az írásig, csak ezután jut el a fogalmi gondolkodáshoz, az olvasáshoz. (Ezeket a tényeket a modern pszichológia és pedagógia igazolta.)
  • Waldorf iskolákban a közismereti tárgyak oktatása epochális, ciklikus rendszerben történik. Epochákban, korszakokban folyik a tanítás, ez azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, az ún. főoktatás keretén belül folyamatosan ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételére. Az epochák sorrendjének tudatos megválasztásával törekednek az emlékezés felejtés helyes ritmusának kialakítására.
  • Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy az epochák sorrendjének felállításával valamint az egyes tárgyakon belül a feldolgozandó témakörök megválasztásával a lehető leghatékonyabban segítse az általa kísért gyermekközösséget.
  • A főoktatás ritmusa, belső rendje és különböző tevékenységi formái elsősorban arra irányulnak, hogy saját maguk fedezzék fel a különböző ismereteket (ne pedig kívülről kapják).
  • A főoktatás három részre tagolódik:
  1. Az első a ritmikus rész, amelyben beszélgetőkörök működnek, majd különböző mozgások, ritmusok, versek, dalok és hangszerek segítségével a gyerekek felkészülnek tanulásra. Ezek a ritmikus játékok és beszélgetések segítenek az egymásra figyelés képességeinek kialakításában.
  2. A második részben történik a hétköznapi értelemben vett tanulás: ismétlés, gyakorlás, új ismeretanyag, epochafüzetek készítése.
  3. A főoktatást egy életkornak megfelelő mese, vagy történet zárja le (harmadik rész).

Waldorf-iskola

  • A gyerekek 7-14 éves elsajátítják az alapvető tanulási készségeket, kialakul, fejlődik intellektusuk, a közvetlen tapasztalatokra támaszkodnak.
  • Ebben az időszakban a tanítás a gyermek érzéseire támaszkodik. Nagyon fontos, hogy a gyermek azonosulni tudjon azzal, amit tanul. Elsődleges cél a képességek (ki)fejlesztése, nem a lexikális tudás megszerzése A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső tapasztalattá váljék.
  • Ezenkívül még a művészetek segítségével gyakorolhatunk hatást a gyermek érzéseire. Lépést tart a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival, Az oktatás-nevelés harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is.
  • Ösztönöz a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzésére, a gyermeket a mindenkori érettségének megfelelő kihívások elé állítja.
  • Nemcsak a gyermeken belüli erőket egyensúlyozza ki, hanem másokhoz és a világhoz való viszonyát is.
  • Törekszik arra, hogy minden egyes gyermekben a lehető legoptimálisabb mértékben bontakoztassa ki a benne rejlő lehetőségeket. Ez minél kevesebb korlát és a lehető legnagyobb tudatosság együttes fennállása mellett érhető el.

Oktatásról bővebben

  • A mozgás az iskolai nevelés egészét átszövi: megjelenik a főoktatás és a szakórák ritmikus részében, a testnevelés órákon és a játék során is. (A testnevelés órák törzsanyaga a legtöbb iskolában az ún. Bothmer-gimnasztika adja, amely életkoroknak megfelelő játékokkal, speciális gyakorlatokkal fejleszti a gyerekeket. A játékok során nem egymás legyőzése a cél, hanem sokkal inkább a közösségben való együttműködés, saját erők, tehetségek kipróbálása.)
  • Mivel az osztálytanítói időszakban, (7-14 éves kor között) a gyermekek elsősorban érzelmileg közelíthetőek meg, ebben az életkorban kiemelt jelentősége van a művészeteknek. Az éneklés, a hangszeres zene, az euritmia (mozgásművészeti ág: vers, zene, mozgás/tánc), a festés, rajzolás, agyagozás stb. lehetővé teszi a napi alkotómunkát. A művészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekek tudásukat koncerteken, kiállításokon, előadásokon mutassák be.
  • Hangsúlyos az idegennyelv oktatása. A nyelvtanulás kezdetben játékos formában, verseken, mondókákon, énekeken keresztül történik, az írásbeliség kilenc éves kor után jelenik meg. Az idegen nyelvek nyelvtanával a középtagozaton foglalkoznak a gyerekek. A nyelvórák során más népek kultúrájával, lelkiségével találkozhatnak a tanulók. Cél, hogy örömmel és bátran használják a tanult nyelvet.
  • A tantervben a kézműves, a művészeti és az intellektuális tárgyak aránya kiegyensúlyozott.
  • A Waldorf-iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek, amelyekbe az osztálytanító vezetésével, maguk készítik el “könyveiket”, ezekből tanulnak (epochafüzetek). Az órai témakörökkel kapcsolatosan írnak, rajzolnak. A tankönyvek hiánya lehetőséget ad az osztálytanító számára, a kreatív és a gyerekekhez alkalmazkodó tanításra, valamint arra, hogy önálló kutatásra és gondolkodásra ösztönözzön.
  • Ötödik osztálytól kezdődően kapnak olyan feladatokat, amelyek során egy-egy kérdésnek önállóan utána kell járniuk, és az elvégzett munkáról be kell számolniuk a többieknek. Az epochafüzetek készítése elősegíti a tudás elmélyülését, megmozgatja a gyerekek képzelőerejét, gondolkodását.
  • Az alsó tagozaton kevés házi feladatot kapnak a gyerekek, az első osztályban szinte egyáltalán nem, a további osztályokban növekvő mennyiségben az életkornak megfelelően. Ezeknek a feladatoknak a fő céljuk, hogy a belső motivációra épülve kialakuljanak az otthoni szokások.
  • Számonkérés a hagyományos értelemben véve nincsen, aki nem készíti el feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia.
  • Középtagozaton egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka).
  • A különböző tantárgyakból tudáspróbák, előadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat. A dolgozatokat, beszámolókat a tanár szövegesen, pontszámokkal, vagy kb. hatodik osztálytól százalékosan értékeli.
  • Lehetőség van egyéni foglalkozásra és tehetséggondozásra.
  • A tanárok nem azt tudatosítják a gyermekben, hogy mit nem tud, hanem a sikeresebb képességekre támaszkodnak, így fejlődik pozitív én-képük. Törekednek a gyermekek egymás közötti versenyeztetésének megszüntetésére, ezért nincs osztályozás, bukás. A feleltetés helyébe az együttes tevékenységben való részvétel lép. A gyerekeket saját magukhoz viszonyítva, egyéni fejlődésük alapján ítélik meg.
  • A Waldorf-bizonyítvány szöveges értékelése az iskolaév alatt elért fejlődést, illetve annak nehézségeit tartalmazza, és ennek megfelelően tanácsokat ad a további munkához. Év végén a tanulók állami és Waldorf-bizonyítványt kapnak. A szöveges értékelést iskolaváltás esetén – a szülő kérésére – osztályzatokra lehet váltani. Ezzel azonban a gyermek teljesítményét nem önmagához, hanem külső, objektív követelményekhez mérjük.
  • A továbbtanulóknak a 13. évfolyamon van lehetőségük arra, hogy tudásukat a választott szakiránynak és a vizsgakövetelményeknek megfelelően rendszerezzék, illetve kiegészítsék, majd érettségi-felvételi vizsgát tegyenek.

A Tanár szerepe

  • A tanárnak sok lehetősége nyílik arra, hogy felgyorsítsa vagy visszafogja a tanulás tempóját, megváltoztassa az értelmi, érzelmi és akarati tényezők egymáshoz viszonyított hangsúlyát, külön egyénre szabott anyagokat használjon, differenciált feladatokat adjon.
  • A tanár személyes példamutatásával, tekintélyével jelent nevelő erőt a gyermekek számára.
  • Az osztálytanító nyolc éven keresztül irányítja gyerekeit, így lehetősége nyílik az alapos megismerésre, ami a munka alapvető feltétele.
  • Az osztálytanító az alsó (1-4. oszt.) és a közép (5-8. oszt.) tagozaton minden olyan tantárgyat tanít, amely a főoktatás részét képezi.
  • Lehetőség szerint szaktárgyakat is tanít: kézimunkát, művészeti jellegű tárgyakat, esetleg idegen nyelvet.
  • Azáltal, hogy mindent tanít a világ egységét is szimbolizálja, mintát nyújt a gyerekek számára.
  • Munkájában azonban nem a tananyagnak, hanem a gyermeki személyiségnek kell a középpontban állnia. Ezért fontos, hogy jól ismerje a gyermekek temperamentumát, és képes legyen a tananyagot saját tapasztalatain átszűrve a gyermeki igényekhez igazítani.

Anyagi hozzájárulás

  • Non-profit alapítványi intézményként az iskolai működés költségeit két fő forrásból fedezik: az egyik az állami normatíva, a másik a szülői kör anyagi támogatása. Ezek mellett egyéb, pl. pályázati vagy más, céges támogatási forrásokhoz is hozzájutnak. Fontos segítség továbbá a szülők önkéntes munkája, mellyel jelentős költségektől mentesül az iskola.
  • Azon ritka iskolák közé tartoznak, ahol a szabad vállalás rendszere működik. Ez azt jelenti, hogy az iskola szülői közössége együttesen felelős az iskola működését lehetővé tévő pénzügyi bevétel megteremtéséért, de ezen belül mindenki saját képessége és felelősségérzete szerint döntheti el, mennyivel járul ehhez hozzá.
  • Ajánlott havi tandíja van az iskolának, amely iskolánként változik (vidéken általában kevesebb), ezért helyben tájékozódhatsz róla, ill. a kedvezményekről

A jelentkezés folyamatáról itt olvashatsz, az összes Waldorf Intézményt pedig itt találod.

Bár így zajlana a tanítás a közoktatásban is, sokkal kevesebb tanulási zavarral küzdő gyermek lenne. Ez természetesen a személyes véleményem, a pedagógiai elvvel teljesen egyetértek. Az elmélyültebb, megtapasztalt, a kíváncsiságot ébren-tartó tudás maradandó, mindez stresszmentesen, saját képességeihez igazodva, ez az amit minden gyermek megérdemel.

Forrás: Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai egyesülete

Ebben a kisfilmben betekinthetsz a waldorfosok mindennapjaiba, pedagógiájába.

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.


Újbuda Gimnázium KTM (Képesség és Tehetségfejlesztő Magániskola)

Forrás: pixabay

 

Egy új alternatív iskola indul 2015 szeptemberében, az Újbuda Gimnázium KTM (Képesség és Tehetségfejlesztő Magániskola)

Itt a helye, ha:

  • tanulási nehézségekkel küzdő gyermekét szeretné, ha felzárkóztatnák (diszlexia-terápia logopédia számítógépes olvasásfejlesztő programmal valamint személyre szabott fejlesztéssel, korrepetálással, diszgráfia, diszkalkulia kezelésével )

Újbuda Gimnázium KTM (Képesség és Tehetségfejlesztő Magániskola) részletei…