Waldorf Iskola

„A Waldorf-pedagógia annak művészete, hogy az emberben felkeltsük azt, ami megvan benne. Alapjában véve nem is nevelni akar, hanem felébreszteni…

Életnek és tudásnak kellene lennie, nem ügyességnek, hanem művészetnek, életteljes tevékenységnek…„

 

Ebben a kisfilmben betekinthetsz a waldorfosok mindennapjaiba, pedagógiájába.

Waldorf pedagógia története

• A Waldorf-pedagógia megalapítója az osztrák Rudolf Steiner (1861-1925). Élete során Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejtett ki.
• Az első Waldorf-iskola 1919-ben alakult Stuttgartban. Ennek az iskolának az alapítását Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár tulajdonosa kezdeményezte. Ő kérte fel Rudolf Steinert, hogy a gyárban dolgozó munkások gyermekei számára szervezze meg az iskolát.

Waldorf pedagógia

• „A tantárgyak és a tananyag struktúrája nem egy-egy szaktudomány belső logikájához igazodik, hanem ahhoz, hogy egy-egy életkorban a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődését mikor mi segíti elő.”
• Az antropozófiai alapokon álló Waldorf-pedagógia más pedagógiáktól eltérően viszonylag későn, a 12. életév körül tartja megfelelőnek a gyermekek intellektuális képességeinek fejlesztését.
• A Waldorf-iskolákban késleltetett az olvasástanítás. Mivel a gondolkodás a konkrét műveletektől a fogalmi műveletek felé fejlődik, az ember a mozgástól és a gesztusoktól halad a festésig, a rajzolásig (képekig) majd az írásig, csak ezután jut el a fogalmi gondolkodáshoz, az olvasáshoz. (Ezeket a tényeket a modern pszichológia és pedagógia igazolta.)
• Waldorf iskolákban a közismereti tárgyak oktatása epochális, ciklikus rendszerben történik. Epochákban, korszakokban folyik a tanítás, ez azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, az ún. főoktatás keretén belül folyamatosan ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételére. Az epochák sorrendjének tudatos megválasztásával törekednek az emlékezés felejtés helyes ritmusának kialakítására.

• Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy az epochák sorrendjének felállításával valamint az egyes tárgyakon belül a feldolgozandó témakörök megválasztásával a lehető leghatékonyabban segítse az általa kísért gyermekközösséget.
• A főoktatás ritmusa, belső rendje és különböző tevékenységi formái elsősorban arra irányulnak, hogy saját maguk fedezzék fel a különböző ismereteket (ne pedig kívülről kapják).
• A főoktatás három részre tagolódik:

1. Az első a ritmikus rész, amelyben beszélgetőkörök működnek, majd különböző mozgások, ritmusok, versek, dalok és hangszerek segítségével a gyerekek felkészülnek tanulásra. Ezek a ritmikus játékok és beszélgetések segítenek az egymásra figyelés képességeinek kialakításában.
2. A második részben történik a hétköznapi értelemben vett tanulás: ismétlés, gyakorlás, új ismeretanyag, epochafüzetek készítése.
3. A főoktatást egy életkornak megfelelő mese, vagy történet zárja le (harmadik rész).

Waldorf-iskola

• A gyerekek 7-14 éves elsajátítják az alapvető tanulási készségeket, kialakul, fejlődik intellektusuk, a közvetlen tapasztalatokra támaszkodnak.
• Ebben az időszakban a tanítás a gyermek érzéseire támaszkodik. Nagyon fontos, hogy a gyermek azonosulni tudjon azzal, amit tanul. Elsődleges cél a képességek (ki)fejlesztése, nem a lexikális tudás megszerzése A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső tapasztalattá váljék.
• Ezenkívül még a művészetek segítségével gyakorolhatunk hatást a gyermek érzéseire. Lépést tart a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival, Az oktatás-nevelés harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is.

• Ösztönöz a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzésére, a gyermeket a mindenkori érettségének megfelelő kihívások elé állítja.

• Nemcsak a gyermeken belüli erőket egyensúlyozza ki, hanem másokhoz és a világhoz való viszonyát is.
• Törekszik arra, hogy minden egyes gyermekben a lehető legoptimálisabb mértékben bontakoztassa ki a benne rejlő lehetőségeket. Ez minél kevesebb korlát és a lehető legnagyobb tudatosság együttes fennállása mellett érhető el.

Oktatásról bővebben

• A mozgás az iskolai nevelés egészét átszövi: megjelenik a főoktatás és a szakórák ritmikus részében, a testnevelés órákon és a játék során is. (A testnevelés órák törzsanyaga a legtöbb iskolában az ún. Bothmer-gimnasztika adja, amely életkoroknak megfelelő játékokkal, speciális gyakorlatokkal fejleszti a gyerekeket. A játékok során nem egymás legyőzése a cél, hanem sokkal inkább a közösségben való együttműködés, saját erők, tehetségek kipróbálása.)

• Mivel az osztálytanítói időszakban, (7-14 éves kor között) a gyermekek elsősorban érzelmileg közelíthetőek meg, ebben az életkorban kiemelt jelentősége van a művészeteknek. Az éneklés, a hangszeres zene, az euritmia (mozgásművészeti ág: vers, zene, mozgás/tánc), a festés, rajzolás, agyagozás stb. lehetővé teszi a napi alkotómunkát. A művészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekek tudásukat koncerteken, kiállításokon, előadásokon mutassák be.
• Hangsúlyos az idegennyelv oktatása. A nyelvtanulás kezdetben játékos formában, verseken, mondókákon, énekeken keresztül történik, az írásbeliség kilenc éves kor után jelenik meg. Az idegen nyelvek nyelvtanával a középtagozaton foglalkoznak a gyerekek. A nyelvórák során más népek kultúrájával, lelkiségével találkozhatnak a tanulók. Cél, hogy örömmel és bátran használják a tanult nyelvet.
• A tantervben a kézműves, a művészeti és az intellektuális tárgyak aránya kiegyensúlyozott.
• A Waldorf-iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek, amelyekbe az osztálytanító vezetésével, maguk készítik el „könyveiket”, ezekből tanulnak (epochafüzetek). Az órai témakörökkel kapcsolatosan írnak, rajzolnak. A tankönyvek hiánya lehetőséget ad az osztálytanító számára, a kreatív és a gyerekekhez alkalmazkodó tanításra, valamint arra, hogy önálló kutatásra és gondolkodásra ösztönözzön.
• Ötödik osztálytól kezdődően kapnak olyan feladatokat, amelyek során egy-egy kérdésnek önállóan utána kell járniuk, és az elvégzett munkáról be kell számolniuk a többieknek. Az epochafüzetek készítése elősegíti a tudás elmélyülését, megmozgatja a gyerekek képzelőerejét, gondolkodását.

• Az alsó tagozaton kevés házi feladatot kapnak a gyerekek, az első osztályban szinte egyáltalán nem, a további osztályokban növekvő mennyiségben az életkornak megfelelően. Ezeknek a feladatoknak a fő céljuk, hogy a belső motivációra épülve kialakuljanak az otthoni szokások.
• Számonkérés a hagyományos értelemben véve nincsen, aki nem készíti el feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia.
• Középtagozaton egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka).
• A különböző tantárgyakból tudáspróbák, előadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat. A dolgozatokat, beszámolókat a tanár szövegesen, pontszámokkal, vagy kb. hatodik osztálytól százalékosan értékeli.
• Lehetőség van egyéni foglalkozásra és tehetséggondozásra.
• A tanárok nem azt tudatosítják a gyermekben, hogy mit nem tud, hanem a sikeresebb képességekre támaszkodnak, így fejlődik pozitív én-képük. Törekednek a gyermekek egymás közötti versenyeztetésének megszüntetésére, ezért nincs osztályozás, bukás. A feleltetés helyébe az együttes tevékenységben való részvétel lép. A gyerekeket saját magukhoz viszonyítva, egyéni fejlődésük alapján ítélik meg.
• A Waldorf-bizonyítvány szöveges értékelése az iskolaév alatt elért fejlődést, illetve annak nehézségeit tartalmazza, és ennek megfelelően tanácsokat ad a további munkához. Év végén a tanulók állami és Waldorf-bizonyítványt kapnak. A szöveges értékelést iskolaváltás esetén – a szülő kérésére – osztályzatokra lehet váltani. Ezzel azonban a gyermek teljesítményét nem önmagához, hanem külső, objektív követelményekhez mérjük.
• A továbbtanulóknak a 13. évfolyamon van lehetőségük arra, hogy tudásukat a választott szakiránynak és a vizsgakövetelményeknek megfelelően rendszerezzék, illetve kiegészítsék, majd érettségi-felvételi vizsgát tegyenek.

A Tanár szerepe

• A tanárnak sok lehetősége nyílik arra, hogy felgyorsítsa vagy visszafogja a tanulás tempóját, megváltoztassa az értelmi, érzelmi és akarati tényezők egymáshoz viszonyított hangsúlyát, külön egyénre szabott anyagokat használjon, differenciált feladatokat adjon.

• A tanár személyes példamutatásával, tekintélyével jelent nevelő erőt a gyermekek számára.
• Az osztálytanító nyolc éven keresztül irányítja gyerekeit, így lehetősége nyílik az alapos megismerésre, ami a munka alapvető feltétele.
• Az osztálytanító az alsó (1-4. oszt.) és a közép (5-8. oszt.) tagozaton minden olyan tantárgyat tanít, amely a főoktatás részét képezi.
• Lehetőség szerint szaktárgyakat is tanít: kézimunkát, művészeti jellegű tárgyakat, esetleg idegen nyelvet.
• Azáltal, hogy mindent tanít a világ egységét is szimbolizálja, mintát nyújt a gyerekek számára.
• Munkájában azonban nem a tananyagnak, hanem a gyermeki személyiségnek kell a középpontban állnia. Ezért fontos, hogy jól ismerje a gyermekek temperamentumát, és képes legyen a tananyagot saját tapasztalatain átszűrve a gyermeki igényekhez igazítani.

Anyagi hozzájárulás

• Non-profit alapítványi intézményként az iskolai működés költségeit két fő forrásból fedezik: az egyik az állami normatíva, a másik a szülői kör anyagi támogatása. Ezek mellett egyéb, pl. pályázati vagy más, céges támogatási forrásokhoz is hozzájutnak. Fontos segítség továbbá a szülők önkéntes munkája, mellyel jelentős költségektől mentesül az iskola.
• Azon ritka iskolák közé tartoznak, ahol a szabad vállalás rendszere működik. Ez azt jelenti, hogy az iskola szülői közössége együttesen felelős az iskola működését lehetővé tévő pénzügyi bevétel megteremtéséért, de ezen belül mindenki saját képessége és felelősségérzete szerint döntheti el, mennyivel járul ehhez hozzá.
• Ajánlott havi tandíja van az iskolának, amely iskolánként változik (vidéken általában kevesebb), ezért helyben tájékozódhatsz róla, ill. a kedvezményekről

A jelentkezés folyamatáról itt olvashatsz, az összes Waldorf Intézményt pedig itt találod.

Bár így zajlana a tanítás a közoktatásban is, sokkal kevesebb tanulási zavarral küzdő gyermek lenne. Ez természetesen a személyes véleményem, a pedagógiai elvvel teljesen egyetértek. Az elmélyültebb, megtapasztalt, a kíváncsiságot ébren-tartó tudás maradandó, mindez stresszmentesen, saját képességeihez igazodva, ez az amit minden gyermek megérdemel.

Forrás: Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai egyesülete

 

Itt pedig megtudhatod milyen Waldorf a szülők szemével:

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.