Montessori Intézmények és a módszer bemutatása

Története

• Maria Montessori a 20. századi pedagógiai örökségünk legkiválóbbjai közé tartozik, akinek nagy szerepe volt a modern gyermekpszichológia és pedagógia megteremtésében. A szigorú elveken alapuló természettudomány és orvostudomány fegyelmezett kutatójaként, nagy tudású egyetemi professzorként missziójának tekintette a gyermek új értelmezésének és a nevelés új ideájának hirdetését. Tette ezt 50 évig fáradhatatlanul, lankadatlanul, önfeláldozóan.
• 1907-ben alapította Rómában első intézményét, a „casa dei bambini”-t. Az egész világon kutatók, gyakorlati szakemberek százai méltatják munkásságát, elemzik, értékelik gondolatait, s az újra és újra reneszánszát élő, megerősödő, nevével fémjelzett pedagógia eredményeit. Napjainkban a Montessori-pedagógia a Föld szinte minden sarkában jelen van.
• A legutolsó adatok szerint 100 országban több mint 22 ezer Montessori-intézmény működik a világon.

Maria Montessori gyermeknevelési módszertana

• Maria Montessori olasz orvos és pedagógus a múlt század végén fejlesztett gyermeknevelési módszertanának alapgondolata az autonómia.
• Két dolgot tartott nagyon fontosnak, és ültetett át a gyakorlatba. Az egyik a felnőttek viselkedésének és gyerekekhez való viszonyának megváltoztatása, a másik pedig a tárgyi környezet teljes átalakítása oly módon, hogy minden eszköz a tanulást segítse.
• A Montessori iskolákban (és óvodákban) ezért az eszközök kiemelt szerepet kapnak. Nagy, nyitott és a gyerekek méretéhez igazodó polcokon van elhelyezve minden, ami az aktív tevékenykedésükhöz szükséges lehet. Az eszközöket a gyerekek szabadon használhatják, hiszen tevékenységi formájukat is ők választják meg. A választást követően azonban mindenki felelősséggel tartozik azért, hogy az adott eszköz rendeltetés szerűen legyen használva és vissza is kerüljön a helyére.
  

A Montessori pedagógiai értékei:

• toleráns, segítőkész, önállóan gondolkodó és tevékenykedő gyerekek nevelése
• önállóság fejlesztése
• a gyerekek készség- és képességfejlesztő oktatása
• a diákok egyéni képességeikhez igazított ütemben történő tanítása
• Montessori-eszközök segítik az új ismeretek elsajátítását és rögzítését
• a választás és a döntés szabadságának érvényesülése
• a diákok kis létszámú csoportokban, integráltan tanulnak
• iskola légköre barátságos, családias.

Több korosztályú és különböző képességű gyermekek integrált oktatása

• Ez az iskola típus célul tűzte ki, hogy megpróbálja leképezni a társadalmat oly módon, hogy az egészséges gyerekek mellett felvesz részképesség zavaros, speciális igényű, illetve kimagaslóan tehetséges és élsportoló gyerekeket is.
  
• Ehhez tartozik még az is, hogy életkortól függően két-három évfolyam is együtt tanulhat, a hagyományos osztály-felosztás tehát jelentőségét veszti.
• Ennek a fajta integrációnak több előnye is van a módszer alkalmazói szerint: egyfelől az idősebbek és fiatalabbak megtanulják egymást elfogadni és segíteni, másfelől pedig így lehetősége nyílik a gyerekeknek a saját tanulási tempó kialakítására.
  

Montessori jellegű tanítás napirendje

• Az alsó tagozaton a tanulás 8-16 óráig tart, s a nap a következő tevékenységekből épül fel: beszélgetőkör, reggeli, munkálkodási és tanulási blokkok (közben pihenés, levegőzés); majd ebéd, tisztálkodás, mesehallgatás, „csendeskedés”, levegőzés, önálló munka (vagyis „eszközölés”), uzsonna, mesehallgatás, rendrakás. A tanulási blokkok közötti pihenés idejére levegőzést, vagy valamilyen teremben végezhető tevékenységet: rajzolást, beszélgetést javasolnak. Ha a gyermek a tanulási blokk közben fárad el, akkor is pihenhet, felfrissülhet, s utána folytathatja a munkát.
• A felső tagozat 5-6. osztályában 8-15 óráig tart a tanulás. A napirend igazodik az alsó tagozaton megszokotthoz. A délelőtti tanulás igény szerint blokkban vagy 45 perces órákban folyik. A délutáni önálló tanulás annak a tárgynak a témájában zajlik, amelynek a szaktanára az adott foglalkozást vezeti. Péntek délutánonként iskolán kívüli programokat szervenek, havonta egyszer „alkotó” művészeti foglalkozásokat tartanak.
• A felső tagozat 7-8. osztályában a tanulás 8 órakor kezdődik, és a kötelező része a tanórák végéig tart. Ha a gyermek szükségesnek látja, tanítás után használhatja az eszközöket és a könyvtárat.
• Heti egy alkalommal „alkotó” van. A gyermekek a maguk érdeklődésének megfelelő projekten dolgoznak; választanak egy témát, melyet a félév végén a szülők és tanáraik előtt bemutatnak, kiállítanak.

A tanulási folyamat

A tanulási folyamatot az önállóan végzett munka: az egyéni ismeretelsajátítás és feldolgozás, gyakorlás jellemzi, melynek időhatárait általában nem szabják meg.

A folyamat a következő elemekből áll:

• közös munka/egyéni feladatmegoldás előkészítése
• kötelezően elvégzendő feladat/ok
• ajánlott feladat/ok (eszköz, feladatlap)
• szabadon választott feladat

• Ha a gyermek nem készül el időben a kötelező feladatával, folytathatja később, esetleg otthon is.
• Nemcsak az alsós, de a felsős négy évet is egységes egészként kezelik. A tananyagot az egyéni- illetve az osztály igényeihez igazítják, a 8. osztály félévére, a felvételire teljesítik a tantárgyi követelményeket.
• Az 5-6. osztályosoknál egy-egy témakörön belül az egyéni haladásra is figyelnek. A feladatok teljesítésének határidejét vagy egyéni megállapodás útján, vagy a témakör végén határozzák meg.
• A 7-8. évfolyamon szigorúbb, rövidebb határidőket szabnak meg a tanulóknak. Vizsgahelyzetet teremtenek számukra, hogy fel tudjanak készülni a felvételire és a középiskolára.
• Az önellenőrzés feladata folyamatosan, minden évfolyamunkon nagyon fontos!
• A két tanítónőt a felső tagozatban 10 szaktanár váltja fel. A tanulási folyamatot a felsőben is hasonlóan szervezik, de figyelembe veszik a szaktárgyak sajátosságait is. Bővülnek a tevékenységek: tanfolyamok, szakkörök, sport, idegen nyelv/egészséges élet tantárgyak közül választhatnak a tanulók.
• Az erdei iskola is kiemelt szerepet kap, hiszen a Montessori szemlélet része a közvetlen tapasztalás, a holisztikus szemlélet, mely az erdei iskola keretei között kiteljesedhet. A közösségépítésnek is nagy szerep jut a közös táborozások során.

Egy montessori diák tapasztalata
„Hatodikig jártam a Heltai Gáspár Általános Iskola Montessori osztályába, mi voltunk az első – úgymond – kísérleti osztály. – meséli a ma 18 éves Gábor. Szóval akkor még a tanárok is kezdők voltak ebben, mégsincs egy rossz szavam sem, mert én kb. negyedikig azt sem tudtam, mi az hogy tanóra, meg osztályfőnök. Mind nagyon szívesen jártunk, mert csoportban csináltunk mindent, a tanítónénik kedvesek voltak, és rengeteg érdekes dolgot csináltunk, ugyanúgy, mint az oviban. Onnan tudom csak, hogy tanultunk is közben, hogy hatodik után nekem semmilyen gondot nem okozott az átállás egy hagyományos iskolába.”

Montessori Iskola

• A Montessori módszert több óvoda és iskola alkalmazza országszerte, középiskolai fokon pedig a Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnáziumban talákozhatunk vele.
• A kimenő Montessori osztályaikra nagyon büszkék. Tanítványaik Budapest vezető gimnáziumaiban folytatják tanulmányaikat, és kiválóan állják meg a helyüket.
• Állami általános iskolákban is működnek montessori tagozatok, osztályok erről itt olvashatsz.

Itt olvashatsz pro és kontra véleményeket a montessori iskolákról, itt pedig bővebben a történetéről.

Ezen az oldalon mindent megtalálsz, ami montessori (intézményeket, szakirodalmat, elkészíthető eszközeit stb.)

Maria Montessori életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilmről ebben a motivációs cikkben olvashatsz.

Iskolaválasztás: Montessori, ahol játszva nevelnek az életre