Tanulási zavar

 

Forrás: pixabay
Forrás: pixabay

A kifejezés olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése, amelynek meghatározása, eredete, tünetei vitatottak, ezért nem csoda, hogy szakmai körökben is többféle kifejezés használatos: tanulási zavarok, tanulási rendellenességek és tanulási nehézségek.

Tanulási zavar általános fogalma

A tanulási zavar általános fogalom (Cruickshank 1989; idézi Porkolábné–Gőbel 1995), amely a rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik. Ezek a zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának, illetve annak következményének tekinthetők. A korai fejlődés késleltetett voltában, illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: mint a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a koordináltság, a beszéd, az olvasás, az írás, a betűfelismerés, a számolás, a szociális kompetencia és az emocionális érettség.

Tanulási zavarokhoz vezető események

A tanulási zavarokhoz vezető események lehetnek genetikai tényezők vagy környezeti tényezők,melyek következménye lehet agykárosodás, fejlődési rendellenességek, működési zavar vagy érési elmaradás. Ekkor az információfeldolgozási folyamat károsodik, mely tanulási zavarhoz vezet.

A tanulási képességeket meghatározó pszichikai funkciók

Pontos és differenciált vizuális észlelés

  • alak, forma, méret, szín pontos felfogása,
  • összetartozó részek értelmes egészként való észlelése, (Gestalt-látás)
  • megadott formák – színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetbõl (figura, háttér észlelése)
  • adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése,
  • vizuális információk téri elrendezése,
  • vizuális információk sorba rendezése.

A hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése

  • adott hangok kiemelése,
  • adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása.

Összerendezett, koordinált mozgás, szem – kéz koordináció

A látott – hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása.

  • Rövid idejű vizuális – verbális memória.
  • Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció

A tanulási zavar diagnosztizálásának kritériumai

  1. Elsősorban, ami azonnal szembetűnő, hogy a tanulási potenciál és a tanulási eredményesség, illetve az intelligencia szint és az iskolai teljesítmény között nagy eltérés tapasztalható. A különbség nagysága határozza meg a tanulási zavar minőségét és a fejleszthetőség hatékonyságát.
  2. A neurológiai deficit (idegrendszeri eltérés, esetleg károsodás) csak áttételesen mutatható ki vizsgálattal. A megsegítés formái (terápia) más-más megközelítést igényelnek egy érzelmi, szociokulturális, vagy egyéb ok miatt megjelenő tanulási zavar esetén.
  3. A tanulási zavar jellegzetes kognitív tünetegyüttesben nyilvánul meg, aminek hátterében a kölcsönösen egymásra ható részképességek diszfunckiója áll.
  4. A tanulási zavar negyedik kritériuma a sajátos magatartáskép, a leggyakrabban előforduló figyelemzavar-hiperaktivitás, valamint a másodlagos neurotizáció megjelenése.

A leggyakrabban előforduló kognitív pszichikus funkció zavarok

  • A percepció zavarai: A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése.
  • A beszédszerveződés, a nyelvi nehézség zavarai: A beszédészlelés, beszédmegértés, szimbólumok képzése, felismerése, a szó- és jelentéstartalmak értelmezésében nyilvánul meg. Az artikuláció zavara, a szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság mind a tanulási zavarhoz vezethet.
  • Az emlékezet gyengesége: A memória különböző fajtáinak sérülése, gyenge működése a tanulási nehézségre ható tényező. Az emlékezet egyenetlensége, a verbális tartalmak megőrzése, felidézése, a rövid- és hosszú távú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés, pontatlan, hiányos lehet.
  • A lateralitás, a saját test, illetve a térérzékelés akadályozottsága: A tanulást akadályozhatja a keresztezett vagy kevert dominancia. A síkban, térben való tájékozódást, a sorrendiség felidézését, az irány észlelését, tartását nehezíti.
  • A mozgáskoordináció, a finommozgások zavara: Az alapkulturtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen a finom- és nagymozgások koordinációja. A tanulási zavar jelentős okaként ezeknek koordinálatlansága jelenik meg.

Tanulási nehézség esetén fejlesztő pedagógiai megsegítés javasolt. Ez a tevékenység a fejlesztő pedagógus kompetenciájába tartozik, de gyógypedagógus ugyanúgy végezheti, hiszen a gyógypedagógus egyben fejlesztő pedagógus is.

Forrás: Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.


Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

AZ UNIÓS TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN KÉREM, ENGEDÉLYEZZE A SÜTIK HASZNÁLATÁT VAGY, ZÁRJA BE AZ OLDALT. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás