Diszgráfia (dysgraphia)

question-mark-160071_640A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, mely megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása.

Okai

A diszgráfia okai egyaránt lehetnek az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció problémái is. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége, az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága, a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége, és az átkódolás problémái.
Formái

  • Formai diszgráfia: Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.
  • Tartalmi diszgráfia: Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.

Tünetei megnyilvánulnak:

  • Az íráskézség gyengeségében, valamint a helyesírási hibákban.
  • Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes
  • Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük.
  • A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet.
  • A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.
  • Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra. Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát.
  • A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.
  • A helyesírási hibák között igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni – kettőz ott, ahol nem kéne, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kéne. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is – elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja.
  • A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö…) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése, különösen nehéz a számára.
  • Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget. Írástempója ilyenkor még lassabb, mivel hol a másolandó szöveget, hol a füzetét nézi.
  • Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia.
  • Mivel lassan dolgozik, lemarad. A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki; a mondat egy része is hiányozhat. Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy).
  • A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat. A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi.
  • Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás. A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet.
  • Mivel kevés a gyermek sikerélménye, idegesen kezd az íráshoz, ez a további hibák oka lehet.

Kezelése

A diszgráfia nem javul a sok másoltatással, hanem speciális kezelést igényel. Leküzdése sokszor nehezebb, mint a diszlexiáé.

  • Az íráskészséget diktálással fejlesztik; eleinte betűket és szótagokat mondanak tollba, később egyes szavakat. Megfigyeltetik és alaposan áttanultatják a betűk és a betűkapcsolatok formáját. A kezelés későbbi szakaszaiban a tanulónak képekről kell beszélnie, egyes szavakat mondania, mondatokat befejeznie.
  • A helyesírás javítására először a képességeket fejlesztik. A ritmusérzék, az alaktagolás, a hallási figyelem és felismerőképesség, és az emlékezet egyaránt fontos a helyesírás szempontjából. A nyelvtani elemzés is fejlesztésre szorulhat. Külön figyelmet fordítanak a szavakban megnyilvánuló és a mondatokban megjelenő hibákra.
  • A fogalmazási képesség növelése érdekében a tanulónak képekről kell mondatokat mondania, majd szöveget alkotnia. A szókincs gyarapodásával párhuzamosan leíratják a különféle szempontok szerint (szófaj, jelentésmező, mondatrész, ellentétek, csoportosítások) gyűjtött szavakat.

Kedvezmények, jogok, értelmezések

  • A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól. További kedvezményekről itt olvashatsz.
  • A közoktatási törvény rendelkezései szerint a diszgráfiával küzdő tanuló sajátos nevelési igényű tanulónak minősül, mely értelmezését és jogait itt olvashatod

Forrás: Tanulásmódszertan, Wikipédia

 

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.


“Diszgráfia (dysgraphia)” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

AZ UNIÓS TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN KÉREM, ENGEDÉLYEZZE A SÜTIK HASZNÁLATÁT VAGY, ZÁRJA BE AZ OLDALT. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás