Középiskolás és felnőtt dysgraphiás, dyslexiás tanulók fejlesztésének módszere

,,Sosem késő, hogy az legyél, aki lenni akarsz.
Nincsen korlátozva az idő, bármit bármikor elkezdhetsz.
Változhatsz vagy maradhatsz a régi.
Nincsenek szabályok erre.
Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid,
remélem, te tele leszel jóval.
Remélem, látsz majd olyanokat, amin ledöbbensz.
Remélem, érzel olyat, amit még sosem éreztél.
Remélem, találkozol emberekkel,
akik másképp látják a világot.
Remélem olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz.
De ha mégsem, remélem lesz erőd, hogy újra elkezd…”
(Benjamin Button különös élete)

Középiskolákban már kevés a fejlesztési lehetőség, ezért most a Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok által javasolt, kidolgozott fejlesztési módszereket ismerheted meg, melyet akár otthon is gyakorolhatsz, gyakoroltathatsz.

Középiskolások, felnőttek fejleszthetősége

• Az anyanyelvi készséghiány két megnyilvánulási formája az olvasás és az írás nehézsége. Olvasáson az olvasás technikáját és a szövegértést, míg íráson az alakiságot (olvashatóság), illetve az adott kornak megfelelő helyesen írást értjük.
• Középiskolás korban a pontos betűfelismerés, az összeolvasás és egyéb olvasástechnikai nehézségek már kevéssé okoznak problémát, míg az írás alakiságán ebben a korban csak nehezen lehet javítani (néhány eredményt láttunk az Alapozó Terápia által használt piros szemüveges módszerrel, és az angol eredetű N I L D terápiával, melynek magyarországi képviselője Jordanidisz Ágnes).
• Ezért ezen tanulmány a szövegértéssel és a helyesírással, illetve elsajátításának nehézségeivel foglalkozik. Ezek közös oka az anyanyelvi készségért felelős agyterületnek hibás, elmaradt vagy késői érése (részletesebben lásd dr. Marton-Dévényi Éva – Szerdahelyi Márton – Tóth Gábor – dr. Keresztesi Katalin: Alapozó Terápia című tanulmányát).
• Ugyan az írás és olvasás két különböző képesség, hiszen, aki tud olvasni nem biztos, hogy tud írni – főleg nem helyesen, választékosan – mégis fejlesztésükben sok az átfedés, az egymást erősítő, kiegészítő mozzanat. Bár meg kell jegyezni, hogy a probléma gyakran csak külön, mint helyesírásgyengeség jelentkezik. Fordítva ugyanez nem jellemző, ugyanis biztos helyesírás mellett ritkán fordulnak elő szövegértési nehézségek.

A gyakorlatok megkezdése előtt

• Kezdetben érdemes átismételni a mondatelemzés elméleti alapjait, ugyanis általános tapasztalatom az, hogy mind a középiskolások, mind a felnőttek, csak felületesen emlékeznek ezirányú tanulmányaikra és például a határozók rendszerezése vagy a birtokos jelző felismerése – különösen akkor, amikor a szó nincs ellátva birtokos személyraggal – a legritkább esetekben sikerül.
• Azok számára, akik iskolában nem tanulták anyanyelvüket természetesen az egész anyagot meg kell tanítani. Helyes, ha az elemző mondatokat az egyszerűtől kezdjük és az összetett, majd többszörösen összetett mondatok felé haladunk. Az összetett mondatoknál a mellé és alárendelések bonyolultabb formáit is érdemes megtanítani. Ezen értem az olyan mondatokat, amelyekben az egyik mondatrész hiányos mondat, vagy versrészletek mondattani elemzését illetve XX. század előtti (XIX, XVIII. századi) magyar irodalmi szövegrészletek (Eötvös József, Mikes Kelemen) elemzését.
• Tapasztalatom az, hogy a készséghiány középiskolás illetve felnőtt korban a legritkább esetben jelenti a nyelvtani fogalmak elsajátításának nehézségét vagy képtelenségét, sokkal inkább azok alkalmazásának problémájáról van szó. Ezért gondolom helyesnek az elemzési készség fejlesztését, hiszen az a tudatos nyelvi gondolkodást erősíti, aminek az önellenőrzésben van nagyon fontos szerepe.
• Lehet az, hogy a dysgraphiás tanuló „sohasem” fog tudni önállóan vagy diktálás után hibátlanul helyesen írni, de meggyőződésem, hogy a hibáinak felismerésére és javítására meg lehet tanítani. Ha többször előfordul egy hiba a szövegben, azt írásban csak egyszer javítsuk.
• A mondatelemzések elsajátítása a fentieken kívül a helyes szövegértés alapja is, így részben már ezt a képességet is fejlesztjük, mielőtt rátérünk munkánk másik részére, ami a szöveg olvasásának és értésének javításából áll, azaz a diszlexiások gyakorlására.

A gyakorlatok tematikája

• Az óra tematikáját az alább felsorolt gyakorlatok adják meg, és addig nem célszerű ezen változtatni, amíg a tanulónál jelentős haladást nem értünk el. A haladás azt jelenti, hogy a kezdetben érzékelt hibák felével, kétharmadával csökkennek. Ilyenkor lehet a heti két gyakorlásban az egyik óra egy részét vagy az egészet a mondatelemzésekre fordítani.
• A fejlesztő gyakorlatoknál alapvetőnek tartom, hogy mindig az „egésztől” haladjunk a „rész” felé és ne fordítva. Ezért az „egészből” a rész felé haladva a leírt szöveg ellenőrzése és hibáinak megbeszélése, kijavítása után kis szócsoportokban (max 8-10 szó) érdemes ezeket a problémákat gyakoroltatni.
• Tehát a helyesírási gyakorlatokat érdemes egy hosszabb szövegrészlet diktálásával kezdeni, melynek leírása 15-20 perc.(Mivel középiskolásokról van szó a szabályok, törvények ismerete elvárható, ezekkel csak akkor kell foglalkozni, ha teljesen a feledésbe merültek.)
• A részgyakorlatok óráról órára folyamatos, illetve visszatérő ismétlésekből állnak. Egy-egy nehezebb probléma elsajátítása akár fél évig is folyhat, és így a készséghiányból adódó nehézség az időben eloszlik, és az ismétlések következtében az adott nyelvi probléma először ismeretté, majd később tudottá rögzül.
• Fontos azonban a fokozatosság és az egyéni hiányok figyelembe vétele, így a haladás mértékét mindig az elért nyelvi szint határozza meg.

Dysgraphia (helyesírásgyengeség) javításának gyakorlati módszeréről részletesen itt olvashatsz.

Dyslexia (szövegértési problémák) fejlesztéséről pedit itt.

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.