Dyslexia (szövegértési problémák) fejlesztése

A Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok által középiskolás, felnőtt diszlexiásoknak kidolgozott fejlesztési módszereket ismerheted meg, melyet akár otthon is gyakorolhatsz, gyakoroltathatsz.

A fejlesztő gyakorlatok megkezdése előtti tanácsokat érdemes mindenképpen elolvasni.

A szövegértési nehézségek (dyslexia) okai

A szövegértési nehézségek (dyslexia) okairól felnőtt korban rendszerint nagyon összetett képet tudunk felrajzolni.

• Ezekben mindig szerepet játszik valamilyen szintű készséghiány, melyet, ha fel is ismertek a tanulmányok megkezdésekor, nem vagy nem kielégítő módon kezeltek.
• Erre épülhet még olvasástanítási módszertani probléma, illetve ezek következményeként a szövegolvasásban való gyakorlatlanság, melynek „eredményeként” a tanuló olvasása csak a legszükségesebbekre szorítkozik, és így bonyolultabb szövegösszefüggések elsajátításának képessége eleve kimarad az alapfokú tanulmányaiból.

 

A szövegértést fejlesztő óra menete

• Ha sikeresen akarunk változtatni ezen a helyzeten, akkor – bár félig vagy egészen felnőttekről van szó – mindent az alapoknál kell kezdenünk. Természetesen ez nem az ábécé tanítását jelenti, de a szövegolvasás két alapvető formájának: a hangos és csendes olvasásnak a gyakorlatokba való beépítését.
• Aki készséghiányos, az nem képes kompenzálni, kiegészíteni azokat az anyanyelv tanításában előforduló módszertani különbségeket, amelyek közül néhány – sokszor tudatlanul – számára rossz választásnak és így károsnak bizonyul. Ezért is kell a gyakorlatok felépítésében a kezdetekhez visszamennünk.
• A mondatelemzések elsajátításával kezdjünk, mely a diszgráfiás gyakorlatokban található a helyes szövegértés alapja is, így részben már ezt a képességet is fejlesztjük, mielőtt rátérünk munkánk másik részére, ami a szöveg olvasásának és értésének javításából áll.
• A szövegértést fejlesztő óra – amelynek időtartama min. 45 max. 60 perc legyen – két részből álljon, úgy, hogy az első részben végezzük a hangos, a másodikban pedig a csendes olvasást. A sorrendet azért gondolom így helyesnek, mert a hangos olvasás a szokatlanság és gyakorlatlanság miatt nagyobb koncentrációt igényel a tanulóktól, mint a néma.
• A szövegek kiválasztása és összeállítása nagyon fontos mindkét olvasásfajtánál.

 

A hangos és csendes olvasás története

• Talán nem eléggé közismert, ezért érdemes itt néhány szóban kitérni rá, hogy a szövegolvasás eredeti módja a hangos olvasás, a szöveg felolvasása volt. A közel-keleti (biblia) kultúrában az olvasás mindig hangosan történt, ugyanis a szent szöveg nem betű, hanem élet. Ez a különbségtétel metaforikus jelentéstöbblettel szinte az egész Bibliára jellemző.
• A csendes olvasás a görög-római kultúra sajátja. A görög „olvas” szó azt jelenti, hogy újra fölismerem (anatinoszko). A korai kereszténység meghatározó alakján Ágostonon ismerősei mindig csodálkoztak, hogyan olvashat úgy, hogy nem mozog a szája. Ma számunkra ez a természetes, és a hangos olvasásnak csak az olvasástanulás kezdetén van – szerintem nem a fontosságának megfelelő – jelentősége, és hamar el is tűnik a diákok többségének életéből, és csak akkor kerül újra előtérbe, ha valaki hivatásszerűen foglalkozásának választja a felolvasást (előadóművész, rádióbemondó). Ekkor azonban komoly stúdiumokban megtanulja azt.

 

Hangos olvasás gyakorlásának menete

• A hangos olvasáshoz változatos szöveget javaslok úgy, hogy legyen benne kis részletekben leíró jelleg, elvont jelentéstartalom, versrészlet, régies nyelvi elemeket tartalmazó szöveg illetve idegen szó vagy szavak, melynek pontos kiolvasása elvárható, és egyelőre az sem baj ha a tanuló nem ismeri a jelentését.
• A szöveg hosszúsága a szövegértési probléma mértékétől függ, így tehát egyenként kell azt kialakítanunk, de kezdetben legalább öt perc legyen, és tíz percnél tovább ne tartson az olvasás.
• A félreolvasásokat, tévesztéseket jegyezzük föl, de mi ne javítsuk. Az órán nem kell ezzel külön foglalkozni, viszont a visszatérő problémákat és főleg azok típusait, az írásbeli gyakorlatokba építsük be, és térjünk ki rá helyesírás és nyelvtanelmélet szempontjából is, ha szükséges.
• Amikor a tanuló végzett a hangos olvasással, kérjük meg, hogy egy-két percben olvassa át a szöveget, mert ezután ellenőrző kérdéseket teszünk fel. Tapasztalatom az, hogy szinte mindenkit figyelmeztetnem kell arra, hogy az átolvasás nem a szöveg néma újraolvasását jelenti, hanem a szerkezet, az arányok, a logikai egység, esetleg egy-két elsőre nehezebben megjegyezhető definíció ismétlésére kell, hogy szorítkozzon. A kezdeti szövegértési órák kudarca többnyire az „átnézés” ügyetlenségéből is fakad, ezért annak tudatosítása illetve megtanítása nagyon fontos.
• Alapvetőnek tartom, hogy az első óráktól kezdve ugyanolyan nehézségű és felépítésű szöveget olvastassunk, és ne a könnyebb fajsúlyúaktól haladjunk a nehezebb felé. Hasonlóan, mint az írásgyakorlatoknál itt is az „egészből” következik a „rész” és nem fordítva.
• A fokozatosság az ellenőrző kérdések felépítésében nyilvánul meg. Így kezdetben csak 5-10 kérdést tegyünk fel a szöveggel kapcsolatban, és ezek többnyire a globális megértésre vonatkozzanak, illetve a könnyebben megjegyezhető leíró részre kérdezzünk rá vagy arra, hogy hány versrészlet szerepel a szövegben illetve, ha csak egy, akkor az hány versszak.
• Később, ahogy haladunk előre úgy növelhetjük a kérdések számát és nehezítsük tartalmukat. Kérdezzünk rá, az elvont kifejezésekre, hogy értette-e az összefüggéseket. Ha szerepel valamilyen számszerű adat, akkor mindig kérdezzünk rá. Kis, látszólag jelentéktelen, a tartalmiságot nem érintő részletre is kérdezzünk.
• A nehezítés mértékét mindig a tanuló haladása határozza meg.
• Elfogadható a szövegértési feladat megoldása akkor, ha a kérdések 50-60%-ára jó választ kapunk. Ha 30%-os vagy az alatti a válaszadási arány, akkor a szöveget egy-két alkalom elmúltával újra kell olvastatnunk.

 

Csendes olvasás menete

Az óra másik részét a csendes olvasás és az azzal kapcsolatos feladat tegye ki.

• A csendes olvasáskor egynemű szöveg választását javaslom. A nehezítés itt a témaválasztásban nyilvánulhat meg, úgy hogy nem leíró jellegű, hanem bonyolultabb összefüggéseket, elvont jelentéstartalmat hordozó szöveget adunk.
• Az ellenőrző kérdések felépítése megegyezik azzal, amit a hangos olvasásnál ismertettem.
• A gyakorlatok egyhangúságát oldani lehet azzal, ha beiktatunk az órába a nyelv történeti fejlődéséről, a szavak hangalakjának és jelentésének változásáról szóló kisebb magyarázatokat, vagy akár nyelvfilozófiai kérdéseket vetünk fel úgy, hogy megmutatunk néhány válaszlehetőséget is.

A dysgraphia és dyslexia az írás és olvasás tanulásának és alkalmazásának normális menetét megnehezíti, és súlyosabb esetekben olyan gátjává válik az ismeretszerzésnek, ami akarattal nem küzdhető le. A fejlesztés célja mindig az, hogy a tanulót a képességeinek legteljesebb kibontakoztatásához segítsük. A gyakorlatok szerkezete és felépítése az anyanyelvtanítás egészéből indul ki, és a speciális helyzetben felismert igazságok így általános érvényűek. Ugyanis a magyar nyelv elsajátításának azok a nehézségei, amelyeket a fentiekben tárgyaltunk fontos részekben megegyezéseket mutatnak azokkal a problémákkal, amelyekkel az anyanyelvüket tanuló iskolások is küzdenek. Ezért alkalmazhatók némi módosítással a készséghiánytól eltérő esetben is.

 

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.