Persze ekkor még nem volt vége az évnek, ráadásul egy történelem vizsga várt ránk így az év végén. Nem fog szépen hangzani, de azt mondtam neki, hogy annyira tanulja csak meg, hogy egyes ne legyen. Ezt a közel 20 tételt annyira lerövidítettük, hogy tényleg csak a lényeget tudja, amire még akár esélye is van, hogy emlékezzen a későbbiekben is.
A kevesebb több elvét vallom. Inkább tudjon a gyermek kevesebbet, a lényeget, mint bemagoljon többet és azt többnyire úgy is elfelejti. Persze a mai tankövetelmények a mennyiségre mennek, de ezért jó, hogy tanulási zavaros gyermekünk van, mert mi „megtehetjük”, hogy csak a lényegre, az értő tanulásra koncentráljunk.
Bár már nagyon nehezünkre esett, de nagyjából megtanulta a tételeket, akkora nyomás sem nehezedett már rá, hiszen legfeljebb az év végi jegy lesz kicsit rosszabb. Az értő tanulás, a kevesebb több, a kisebb stressz meghozta eredményét és 4-re sikeredett a vizsga. No komment.
Elballagtunk
Mivel ugyanabban az iskolában maradt, ezért a ballagás nem volt annyira fájdalmas. Bár jó pár osztálytársától el kellett búcsúzni, egész jól viselte. Persze hozzá kell tenni, hogy a facebook, a virtuális kapcsolat lehetősége ezt nagyban elősegítette. Na meg a várva várt és megérdemelt nyári szünet vigasz volt minden bajra.
Elegáns ruhákba öltözve, lányoknak klasszikus frizura és smink jelezte, hogy már elindultak egy új úton, a felnőtté válás útján. Egyéni és közös produkcióval búcsúztak és a kihagyhatatlan lufikkal a levegőben jelképezve, hogy az osztály immár végleg kirepült.
Izgalmas, örömteli, de főként tanulságos évünk volt, amit majd kamatoztathatunk a középiskolás évek alatt, amivel a lécet még magasabbra tettük. Nem lesz könnyű, de remélem ezt is megugorjuk.
A történet folytatását itt olvashatod.
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.