Már a gólyatáborba kiderült, hogy az osztályfőnökünk férfi lesz, így gondoltam rövid és velős lesz a szülői. Bár érződött, hogy ez az első saját osztálya – lévén, hogy viszonylag fiatal a Tanár Úr – de szimpatikus volt és felkészült. Elmondta a szokásos kliséket és ellátott minket új információkkal, amire nem is számítottam.
Az első információ a kötelező közösségi szolgálat, amiről már hallottam félinfókat, de mint kiderült már életbe lépett és enélkül nem tehetik le az érettségit. Bővebben itt olvashatsz róla.
Gondolatok a közösségi szolgálat fontosságáról
Sokszor azért nem segítünk másokon, mert a ma kialakult bizalmatlanság miatt nem merünk. Félünk, hogy valami hátsó szándékot sejtenek őszinte szándékunk mögött.
Ennek következményeként egyre közömbösebbé válunk egymás iránt, a bajba jutottak, a segítségre szorulók iránt. Az elanyagiasodott világunkban az önkéntesség nem túl népszerű, mégis nap, mint nap szembesülünk mekkora szükség van rá.
A középiskolai közösségi szolgálattal ez a folyamat jó esetben, akár visszafordítható is lehet, ezért szerény személyem szerint ez egy igazán időszerű „emberi” kezdeményezés.
Végre nem az anyagi javakat halmozó karrierre, hanem az értéket képviselő tevékenységekre ösztönzik gyermekeinket. Nem beszélve arról, hogy lehetőséget ad számos terület megismerésére, megtapasztalására, mely segíthet akár a hivatásuk, de mindenképpen a társadalomban való helyük, szerepük megtalálásában.
Többé nem nézik kívülállóként mások problémáit, mert pontosan tudják miként segíthetnek, ha kell, akár közösen.
Sajátos nevelési igényű gyermekek és a közösségi szolgálat.
SNI-s szülőként bátran mondhatom, hogy az empátia készséget a mi gyermekeinknek már nem kell elsajátítania. Amit adhat nekik a közösségi szolgálat az a lehetőség, hogy ezt a készségüket végre használhassák. Hasznosabbnak, értékesebbnek érezhetik magukat egy olyan területen, ahol egyenlőként indulhatnak társaikkal.
Bízom benne, hogy az empátia egyre több gyermekben kialakul és jobban elfogadják egymás „hiányosságait” és észre veszik a valódi értékeiket.
Kötelező szakmai gyakorlat
Mi a vendéglátás szakot választottuk, mivel cukrász és képzőművész az eddigi két áhított szakma, ami közül még nem sikerült választani. Természetesen csak az érettségit szerettük volna itt letenni, de gondoltam lány révén egy kis vendéglátó tapasztalat jól jöhet. Eddig az iskola tankonyhájában folyt az oktatás és nagyon meglepett, hogy kötelezővé tették a külsős gyakorlatot is.
A közösségi szolgálat bőven elég tapasztalat és elfoglaltság lett volna nekünk, ezért nem mondhatnám, hogy lelkesedtem érte. Főként, amikor kiderült, hogy összesen 215 óráról van szó, amit az érettségiig teljesítenünk kell.
Persze arra jó lesz, hogy megtapasztalja a munka világát és a vendéglátás területét, amely megkönnyíti érettségi után e szakma választását, esetleges kizárását.
Bővebben az új szakképzési rendszerről itt olvashatsz.
A történet folytatását itt tekintheted meg..
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
“Az első szülői értekezlet a Középiskolában” bejegyzéshez 1 hozzászólás