Részvétel egy nemzetközi színház- és dráma projektben

Egy kissé elmaradtam a történetünkkel, pedig egy igazán jó dolog történt velünk.

 

Beválasztás egy nemzetközi színházas projektbe

Kaptunk az Iskolánktól egy értesítőt, hogy gyermekünket beválasztották egy két éves nemzetközi színház- és dráma projektbe, amiről majd személyesen tájékoztatnak bővebben. Megírták, hogy első körben osztályfőnöki munkacsoport ajánlása alapján kerültek be a gyermekek, az egész iskolából tízen. Ezt különösen nagy megtiszteltetésként éltük meg.

Hirtelen nem tudtam mit kezdeni vele, mivel diszlexiásként nehezen tanul egyedül szöveget (bár vannak nagy kivételek Whoopy Goldberg, Tom Cruise stb.), na meg nem is nagyon érdeklődött a színjátszás iránt. Bár alsóban járt drámapedagógiai órákra, amit nagyon szeretett, talán maradt valami nyoma? Szóval nem nagyon értettem miért is.

 

Tájékoztató a projektről

Aztán eljött a tájékoztató napja, amikor is kiderült, hogy ezen a projekten, nem a szövegtanulás van központi helyen, hanem az egész test mimikájának elsajátítása a lényeg, azaz a „Commedia dell’arte” műfajé.

• A projekt lényege, hogy kihozza a gyermekekből azokat a kulcskompetenciákat, amelyeket tanóra keretében nem tudna eszközölni. Ez végül is egy tanulmány része, hiszen végig dokumentálják az egész folyamatot, a tanuló fejlődését a két év során.
• A projekt teljesen ingyenes mivel az iskola pályázaton nyerte, teljes mellszélességben támogatja.Hiszen kétszer 1 hetes workshopot (felkészülést) fognak tartani, ahol is egy maszkmester és egy olasz színész fogja őket betanítani, illetve kéthetente lesznek dráma órák is. Ez belenyúlhat a tanítási időbe is, ezért fontos az iskola, a pedagógusok támogatása.
• Mint kiderült képzőművészi vénával is kellett rendelkezni, ezért is esett lányomra a választás, illetve láttak benne egyéb képességeket, amiket a felszínre szerettek volna hozni.
• A projekt része, hogy Magyarországon kívül még 3 országban fognak fellépni (Német-, Francia-, és Olaszországban), ami kissé megrémisztett a mai veszélyes helyzetek miatt. Talán ez volt az oka annak, hogy páran nem vállalták el, ezt a rendkívüli lehetőséget. Mi is sokat rágódtunk rajta, de úgy gondoltuk, hogy nem foszthatjuk meg tőle gyermekünket. Ez a projekt önbizalmat, tapasztalatot és egy csomó képességet adhat neki, amire különösen szüksége van.

 

Commedia dell’arte műfaj dióhéjban

A commedia dell’arte előadói hivatásos vándorszínész-társulatok voltak, melyeknek színészei a társulatok vezetőinek irányításával közösen dolgozták ki az előadás néhány oldalas cselekményvázlatát (canovaccio), amely dialógusokat nem tartalmazott: azokat az előadók alkalomról alkalomra rögtönözték.

• Az előadás így a részt vevő színészek közös munkájává vált, amely az előzetes megbeszélés után is csak a színpadon nyerte el végleges formáját, a közönség reakcióitól függően.
• Ha a nézők az eltúlzottan szenvedélyes, magasztos szerelmi vallomásokon nevettek, az a rész lett hosszabb, ha pedig a kerítőnő szájából elhangzó trágárságig terjedő monológok kivételesen nem váltottak ki hangos tetszésnyilvánítást, azt az epizódot gyorsan átugrották.
• Egy társulat 10-12 főből állt, melyben minden szerepkörre volt alkalmas színész. Mesterségükhöz szükséges volt az olvasni tudás, a memória, az időzítés és az állandó gyakorlat a dialógusokban.
• A karikírozó beszéd és a tökéletességig gyakorolt mozdulatok, az egész test mimikája a szöveget kétszeresen is kifejezővé tette. Ezt bizonyítja, hogy külföldi vendégszereplések alkalmával a közönség legalább olyan érhetőnek vélte a darab szövegét, mintha azt a saját nyelvén adták volna elő.
• A nézők többsége – akár az antik görög színielőadásokon – többnyire csak távolról figyelhette az előadást, ezért a commedia dell’arte színészei is kénytelenek voltak lemondani az arcjáték előadói eszközéről és az előadás élvezhetőségének érdekében maszkot viseltek.

E műfajról bővebben itt olvas

hatsz.

Véleményem a projektről

Összegezve ez a műfaj valóban sok képességet hozhat felszínre. A maszk viselése talán bátrabbá teszi az előadókat, egy komoly kis csapattá alakulhatnak. A különböző országok színházainak megismerése, a műfaj kulissza-titkainak elsajátítása, a külföldi családoknál való helytállás, az utazás, mind-mind olyan élményt, tapasztalatot jelent, melyet egész életében kamatoztathat.

Az amúgy is önbizalomhiánnyal küszködő tanulási zavaros gyermekként, ez olyan lehetőség, amiben valóban megmutathatja, amiben ő erős (művészi képességek), illetve elsajátíthatja azokat a kompetenciákat, amikben gyengébb. Nem utolsó sorban pedig az osztályban, az iskolában végre egyenrangúnak érezheti magát.

Bízom benne, hogy egyre többen jutnak hozzá ilyen remek lehetőséghez.

 

A projektről bővebben itt olvashatsz, amit ha szeretnél követni facebookon

ide kattintva megteheted.

A történet folytatását itt olvashatod.

 

Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.

Nézz be máskor is, legyen szép napod!