Az első fokú szakértői vizsgálat menete (Nevelési Tanácsadó)

Az első fokú (tankerületi) szakértői vizsgálatra a Pedagógiai Szakszolgálat tértivevényes levélben hívja be a szülőt és a gyermeket. A tankerületi szakértői bizottságok általában a Nevelési Tanácsadókban kerültek kialakításra.
A vizsgálat több alkalommal zajlik, különböző időpontban találkozik velünk a pszichológus, illetve a gyógypedagógus.

 

Pszichológiai vizsgálat

A pszichológiai vizsgálatot anamnézis felvétele előzi meg, ahol a szülőtől a gyermek születésének körülményeiről, illetve addigi fejlődéséről tesznek fel kérdéseket. Ez az anamnézis a fejlődési eltéréseket tárja fel, illetve információt ad arról, hogy érhette-e a gyermeket olyan károsodás, ami neurológiai eltérést okozhat.

• Az anamnézis felvétel egyben egy tájékozódó beszélgetés is, ahol a szülő megfogalmazhatja esetleges nevelési problémáit, felteheti kérdéseit. Egyben információt szolgálat arról is, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a család a gyermek iskolai feladataira való felkészítésekor, illetve milyen megoldási módjaik vannak ezek kezelésére.
• A pszichológiai vizsgálat a gyermekkel kb. 1 órát vesz igénybe. A gyermek terhelhetőségének figyelembe vételével akár két alkalomra is elhúzódhat, ha a feladatvégzés lassú, vagy további részvizsgálatok igénye merül fel.
• A pszichológus IQ tesztet vesz fel, ami a mai vizsgálati gyakorlatban korszerű teszteljárásokat jelent: általában a WISC, vagy a Woodcock-Johnson tesztek felvétele jellemző.
• Beszédvizsgáló szakértői bizottságok a SON non-verbális tesztet, esetleg a Raven tesztsorozatot is alkalmazzák, hogy a beszéd sérülése esetén is objektív képet kapjanak az intelligencia struktúráról.
  

 

Miért szükséges az intelligencia teszt a tanulási képességek vizsgálatánál?

• Egyrészről az értelmi fogyatékosság kizárására: itt ugyanis nem tanulási zavarról, hanem tanulási akadályozottságról van szó, ami más- speciális gyógypedagógiai – ellátást igényel.
  
• Másrészről a részképesség struktúra feltárása a feladata, hiszen a tanulási zavarok, nehézségek hátterében elsősorban az egyenetlen részképesség profil is fellelhető: ilyenkor egyértelműen kirajzolódnak azok a területek, ahol nagyobb az elmaradás, illetve azok, amelyek jól funkcionálnak, tehát a fejlesztés tud támaszkodni rájuk.
  

 

 

Gyógypedagógiai vizsgálat

A gyógypedagógus egy másik alkalommal találkozik a gyermekkel. Az ő feladata, hogy feltárja milyen nehézséggel küzd a gyermek, és ez hogyan hat a tanulására.

Különböző tesztekkel, vizsgálati anyagokkal dolgozik.

• Ezek egy része az alap kultúrtechnikák elsajátításának fokát vizsgálja (olvasás, írás, számolás), mások pedig a részképességek szintjéről ad tájékoztatást (észlelés, emlékezet, szerialitás – azaz sorrendiség stb.)
• Általában a Meixner Ildikó-féle diszlexia vizsgálatot, a Dékány Judit-féle diszkalkulia vizsgálatot alkalmazzák, kiegészítve az általános tájékozottság, a szókincs vizsgálatával.
• A vizsgálat során feltárhatnak mélyebb problémákat is, ekkor kiegészítő vizsgálatokat is végeznek. Pl. ha felmerül a beszédészlelés, beszédértés nehézsége, akkor GOH (beszédészlelés, beszédhanghallás) vizsgálat és GMP (beszédészlelés, beszédértés) vizsgálat is sorra kerülhet.
• A fentieket kiegészítheti mozgásvizsgálat, a lateralitás (oldaliság) vizsgálata is.

 

A fenti általános vizsgálatokat egyes szakértői bizottságok saját vizsgálataikkal is kiegészíthetik. Még nincs általános vizsgálati protokoll, így kerületenként és országrészenként a vizsgálat némi eltérést mutathat. A vizsgálati anyagok, eljárások kidolgozás alatt állnak, így várható, hogy azokat hamarosan bevezetik.

 

 

A vizsgálat eredménye

A vizsgálat eredményét a vizsgálók összegzik és tapasztalataik alapján közösen hozzák meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:

• nem állapítanak meg tanulási nehézséget- ebben az esetben a gyermeknek további ellátásra nincs szüksége.
• nehézséget állapítanak meg: ekkor a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, szakvéleményében ellátására vonatkozó javaslatokat fogalmaznak meg, illetve az oktatási-nevelési intézmény számára javaslatot adnak a gyermek tanítására, nevelésére vonatkozóan.
• súlyosabb zavart vélelmeznek, ez esetben a gyermeket tovább küldik a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálatára

Folytatás a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálata- a szakvélemény.

 

Forrás: hogyantanuljunk.hu

 

Kapcsolódó cikkek:

 

• Az első fokú szakértői vizsgálat menete (Nevelési Tanácsadó)
• A megyei szintű szakértői bizottságok vizsgálata – a szakvélemény
• A szakvélemény tartalma
• A szakvélemény érvényesítése
• Hova fordulj, ha SNI gyermeked jogai sérültek?
• Az utolsó szakértői vizsgálat

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.

Nézz be máskor is, legyen szép napod!