A vizsgálatok befejezése után 30 napon belül kipostázásra kerül az elkészült szakvélemény. (Tapasztalatom szerint ez sokkal tovább is elhúzódhat).
Egy példányt a szülőnek, egyet pedig a oktató-nevelő intézménynek küldenek meg, ahová a gyermek aktuálisan jár.
A szakértői vélemény tartalmi részét a 15/2013-as EMMI rendelet szabályozza.
Lássuk, hogyan is néz ki, részenként!
1.A tanuló személyes adatai (név, anyja neve, gondviselő neve, lakcíme, jelenlegi intézménye).
2.A szakértői vizsgálatot megelőző anamnesztikus adatok rövid leírása. Természetesen ebben a részben a személyiségi jogok védelmének megfelelően írják le az anamnézisből kiemelendő, a diagnózist befolyásoló tényezőket. Sokszor csak az jelenik meg, hogy az anamnézis tartalmaz a diagnózist alátámasztó adatokat, de ezeket már nem jelenítik meg a véleményben.
3. A szakértői vizsgálat leírása: maga a vizsgálatról szóló rész több részre tagolódik, hiszen a különböző vizsgálatokat különböző szakemberek végezték el, így ők külön-külön leírják a saját területükön tapasztaltakat.
- Tehát külön részben jelenik meg a pszichológiai (esetleg neurológiai), valamint a pedagógiai és az esetleges kiegészítő vizsgálatok leírása (pl. beszédvizsgálat, mozgásvizsgálat stb.)
- A leírásban a vizsgáló tapasztalatai jelennek meg, milyen teljesítményt nyújtott a gyermek az adott feladatokban, hogyan viszonyult vizsgáló személyhez, a vizsgálati szituációhoz, illetve e vizsgálati feladatokhoz. Ide kerülnek azok a megállapítások, melyek jelzik, hogy mely területen voltak nehézségei a gyermeknek a feladatokban. (pl. enyhe tanulási nehézsége van az olvasás területén).
4.Diagnózis: a különböző vizsgálati területek összegzése során a szakemberek közösen állapítják meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:
- a gyermeknek nincs olyan mélységű problémája, mely a különleges bánásmódot igénylő gyermekek kategóriájába sorolná, ilyenkor nem rendelnek a szakvéleményhez ellátást.
- a gyermek problémája a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség definíciója alá sorolható (BTM)
- a gyermek problémája súlyos és tartós, a sajátos nevelési igény kategóriájába sorolható (SNI). Ebben az esetben a diagnózis BNO kódot is tartalmaz, ami egy betű-szám kombináció a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint. (pl. F.70.)
5. A SNI státusz esetén a megyei vagy országos Szakértői Bizottság dönt arról, hogy a gyermek a tankötelezettségét integráltan,speciális intézményben vagy esetleg magántanulói státuszban köteles teljesíteni. Integráció esetén a Szakértői Bizottság szakértői véleménye rögzíti annak az intézménynek a nevét, amelyet kijelöl a gyermek nevelésére-oktatására.
- A tapasztalat az, hogy a vizsgálók igyekeznek a szülővel együttműködésben kiválasztani a kijelölt intézményt.
- Ha nincs az iskolától befogadó nyilatkozat, akkor nem jelölnek ki intézményt, hanem megvárják, míg a szülő keres gyermekének iskolát-óvodát, majd a befogadó nyilatkozat megléte után jelöli ki az intézményt.
- Ez nem rossz gyakorlat abból a szempontból, hogy támogatja a szülő szabad iskolaválasztáshoz való jogát (amit persze maga az élet korlátoz azáltal, hogy az iskolák sok esetben elutasítóak az integrált nevelésre).
- Ugyanakkor sok esetben nehéz helyzetbe hozza a szülőt, aki kénytelen maga lobbizni az intézményeknél a gyermeke elhelyezése érdekében. Nem minden szülő rendelkezik azzal az ismerettel, jogérvényesítő képességgel, hogy egy-egy elutasítóbb iskolával szemben fellépjen.
- Sokszor csak a körzetes iskola marad a választható iskola emiatt, ha az alkalmas a gyermek ellátásának feltételeinek biztosítására.
6. A szakértői vélemény a további részben megfogalmazza az ellátásra vonatkozó javaslatokat:
- a terápia jellegét
- a terápiát végző szakember végzettségét (pl. logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus)
- a terápia heti óraszámát
- a fejlesztési területeket
Személyes tapasztalatom, hogy a kerületi nevelési tanácsadó szakértői véleménye a javaslati rész tekintetében sokkal részletesebb, a fejlesztés megkezdéséhez jobban használható, mint a megyei szintű szakértői vélemények. Talán ennek az az oka, hogy a megyei szintű bizottságok nem feltétlenül vannak jelen az ellátásban, míg a nevelési tanácsadókban dolgozó kollégák maguk is végeznek (végeztek) terápiás munkát.
6. A szakvélemény érvényességére vonatkozó részben:
- megjelölik, hogy melyik tanév végéig érvényesek a véleményben foglaltak,
- illetve kijelölik a kontrollvizsgálat idejét.
- A kontrollvizsgálat az első vizsgálat után egy év múlva esedékes, a továbbiakban két, majd 3 évente kell kontrollvizsgálaton megjelenni.
- 16 éves kor után (mikorra a tanuló teljesítette a tankötelezettségét) már nem kell kontrollvizsgálatra menni, az utolsó kiállított szakértői vélemény marad érvényben.
Forrás: hogyantanuljunk.hu
Kapcsolódó cikkek:
- Az első fokú szakértői vizsgálat menete (Nevelési Tanácsadó)
- A megyei szintű szakértői bizottságok vizsgálata – a szakvélemény
- A szakvélemény tartalma
- A szakvélemény érvényesítése
- Hova fordulj, ha SNI gyermeked jogai sérültek?
- A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye
- A Tanulási Képességet Vizsgáló Központ szakvéleménye
- Utolsó szakértői vizsgálat
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.
Nézz be máskor is, legyen szép napod!