Az első részben inkább a kudarcokat írtam le, de most jöjjenek a sikerek is végre, hiszen abból is volt szép számban.
A legjobb a nemzetközi drámacsoportba kerülés volt
Amennyi önbizalmat az angol nyelvtanulás kudarca elvett, azt a drámacsoportban való részvétel visszaadott.
- Ez a csoport rendkívül jól összekovácsolódott. Nem kis része volt benne a „Syrano de Bergerac 30 percben” c. előadásnak, amit már kétszer is nagy sikerrel adtak elő az egész iskola és a szülők előtt.
- A másodikat Nekem is volt szerencsém megnézni, amit hihetetlenül élveztem. Pont a második előadáson megsérült a Lányom feje és a szeme (ami még be is vérzett) – mert hát megpörgették vállon és nekiszaladtak a fejének véletlenül – de ezt hősiesen viselte. Mint mondta – a darabnak mennie kell.
- Ez számomra csak az előadés végénél derült ki, mert a baleset nem volt látványos. Bár végül a sebészeten és a szemészeten kötöttünk ki, ami meg se kottyant neki, annyira fel volt dobódva a siker miatt. Szerencsére semmi maradandó károsodása nem történt, csupán egy hét pihenésre kényszerült.
Sikerek, reakciók
Ami nagyon meghatott, hogy először az angolos csoport tapsolta meg őt a szerepléséért, amitől annyira zavarba jött, hogy nem tudott megszólalni.
- A helyzet számára szokatlan volt, hiszen társai nem igazán szokták őt elismerni. Amikor már az egész osztály tapsolta meg, akkor már meg tudta köszönni.
- Nagyon büszke voltam rá, hogy ki mert állni és ilyen jól szerepelt. Az ezidáig csendben meghúzódó kislány, most magabiztosan hallatta a hangját. Nyitott a világ felé, bízott magában és a csoport többi tagjában.
- Még a járása, a gesztusai is megváltoztak. Már nem a diszlexiás lány volt az évfolyamból, hanem egy darab szereplője, egy csodás csapat tagja.
- S ezzel nem volt egyedül, hiszen sokan okoztak meglepetést tanáraiknak, osztálytársaiknak a csoportból. Annyira élvezték, hogy szeretnének a program után is együtt maradni.
Nos még egy év hátra van, és bizton állíthatom, hogy a program eddig nagyon is elérte a célját.
Japán nyelv, mely hihetetlen, de könnyű a diszlexiásoknak
Nem igaz, hogy a nyelvtanulás gyötrelem a diszlexiásoknak, hiszen vannak nyelvek, amik nekik is mennek.
- Persze a Manga, Anime nézése japánul sokat nyomott a latba, hiszen innen a rajongás a nyelvért és a kultúráért.
- A japán Tanárnőtől üzenetet is kapott, melyben megdicsérte, milyen jól fordított. Nekünk pedig, hogy jól megy Lányunknak e nyelv tanulása és folytatásra buzdított, amihez egy igen drága nyelvkönyv megvásárlása is tartozott. Mivel ez volt az első tankönyv, aminek igazán örül, szívesen megvesszük.
- Idén eljutott kétszer is a Mondokon rendezvényre, amitől nagyon boldog volt és még jobban erősödött benne a rajongás a japán kultúra iránt.
- Ráadásul az iskolába egy japán Hölgy is ellátogatott, aki természetesen japánul is beszélt velük, nagy élmény volt.
Minden jó, ha jó a vége!
Összességében ez az év megtanított minket, hogy semmit ne vegyünk készpénznek.
- Becsüljük meg a Fejlesztőnket, az iskolát, amit választottunk.
- Hiszen kevés iskola nyer el ilyen hatásos, önbizalom növelő programot és tanít japán nyelvet.
Éppen túl vagyunk az évzárón, a bizonyítvány meglepően jó lett. A megjegyzés rovat igazán elgondolkodtató:
- „Angol nyelv alól felmentve. Japán nyelv jeles, dicséretben részesül.„
Túl az évzáron immár megkezdődhet a nyári szünet, amikor végre lehullanak a jelzők. 2 és fél hónapig nem lesznek ilyen-olyan tanulók, „csak” gyerekek.
Mindenkinek kellemes nyarat kívánok!
A folytatást itt találod.
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
A Blog 5. születésnapja alkalmából elindítottam a Patreon (támogatói) oldalamat , ahol lehetőséged van támogatni a munkámat egy jelképes összeggel, amennyiben hasznosnak találod és lehetőséged van rá.
Köszönöm, hogy itt vagy! 🙂
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.
“Nyelvi előkészítő év tanulsága: sikerek és kudarcok (2.rész)” bejegyzéshez 1 hozzászólás