Szalagavatón túl: avagy az első bálozás örömei és buktatói

A szalagavatóra, az első bálra készülődés a lányok részéről elég strapás. Frizura, ruhakeresgélés, próba, cipő stb. Rengeteg hétvégénk szólt erről. Közben a táncpróbák, az osztálytáncra való készülés mellett elég nehéz volt megfelelni a tanulmányi követelményeknek. (Nem is mindig sikerült).

De minden percét megérte. A szalagavató bál nagyon nagy élmény volt, mind résztvevőként, mind pedig a nézőként egyaránt. Csodálatos érzés volt látni a boldogságtól ragyogó arcokat, hiszen ilyen szépek még soha nem voltak talán.

Az osztálytáncok összekovácsolták a csapatot, a keringőben pedig egy új oldalukat ismerhették meg. Egy kicsit átélhették azt az időszakot, amikor még a férfiúk urak voltak, és hölgyként viselkedtek az első bálozó lányokkal. Bár túlzónak tűnhet ez a tradíció sokak szemében, de szerintem ez egy fontos állomás a gyermekeink felnőtté válásának útján. Anyagilag persze kissé megrázó lehet, de szerintem minden pénzt megér.

Ha az ember nem sajnál időt és energiát, akkor sok mindent maga is megcsinálhat. Rengeteg videó van fent frizurákról, sminkről, ruhákról, körmökről, segítséget jelentenek a hajgöndörítők (főként az automata) és rengeteg kiegészítőt lehet venni, rendelni hozzá. Van ahol a ruha kölcsönzéshez jár kiegészítő és cipő is. Sokan a lányok közül egymásnak csinálták meg a hajukat, és mind egytől egyig nagyon szépek voltak. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy semmi sem ronthatja el ezt a kivételes eseményt.

Mivel Én estin érettségiztem anno és nem lehetett ilyenben részem, ezért különösen örültem, hogy a Lányom átélheti, és vele együtt Én is. A róla készült fotókat és a videókat pedig még mindig nézegetem.  🙂

Persze nem tudok attól elvonatkoztatni, hogy ez azért is nagy esemény, mert az én „diszlexiás” Lányom eljutott az érettségiig, és ez számomra még most is felfoghatatlan.

 

Az osztályfőnöke a beszédében mindenkiről mondott egy jellemző mondatot, melyet igyekezett humorral fűszerezni. Kíváncsian vártam, hogy mit fog mondani a Lányomról, de erre nem számítottam:

„Köszönöm, hogy mindenkinél jobban kihasználta a képességeit, és ezzel példát mutatott, igaz, hogy ezt nem sokan követték.”

Nagyon meghatottak a szavai, de el is gondolkoztattak rögtön, hogy szegénynek nem sok mulatság juthatott….

Mivel az első félév még nem számított be közvetlenül a továbbtanulásba, ezért kicsit elengedte a gyeplőt, mert szerettem volna, ha örömmel éli át a szalagavatóra való készülődés minden percét. Hiszen olyan kevés örömét tudja lelni a középiskolás éveiben, legalább ezt sikerüljön.

Jelentem sikerült, régen nem láttam őt ennyire boldognak, felszabadultnak és mosolygósnak. 🙂

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.


Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

AZ UNIÓS TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN KÉREM, ENGEDÉLYEZZE A SÜTIK HASZNÁLATÁT VAGY, ZÁRJA BE AZ OLDALT. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás