A kérdések közti könnyebb keresést az alábbi linkekre (szavakra) kattintás segíti.
– Mi volt a felirat?
– Hogy hívták a másik nagy ágyút?
- Béka nevű nagy bombaágyúról
- „Erős várunk nékünk az Isten.”
- Baba nevű
Az ostrom után megszámolták a várba belőtt ágyúgolyókat. Mennyi volt? „Hát ha azt nem számítjuk, ami még itt-ott a falakban van, öt híján tizenkétezer.” (azaz 11.995 db)
Ki volt aki török ruhát öltött magára, hogy urát kiszabadítsa?
Éva
Gergely és társai ……….énekesnek öltöztek!
olasz
Gyűrű útja
- A Keresztesfalva melletti erdőben került a gyűrű Gábor paphoz biztosítékként Jumurdzsáktól
- Útban Kishidára megpihennek egy kifosztott házban, ott derül ki, hogy az amulett egy gyűrű
- Keresztesfalván hagyja a gyűrűt Gábor pap Gergőnek, amikor a merényletre indul a Szultán ellen.
- A gyűrűt később Sopronban hagyja Gergő, a kabátja zsebében Vicuskánál és Jancsikánál.
- Vicuska Miklós diák kíséretében viszi a gyűrűt Eger várába, de közben Szarvaskő váránál megpihen.
- Sikerül eljutniuk Vicuskáéknak Egerbe a gyűrűvel, melyért Jancsikát akarják megkapni cserébe.
A talizmángyűrűn öt volt belőle? Öt apró gyémántcsillag
Mit jelent Jumurdzsák számára az amulett?
Az amulett egy olyan tárgy, amely megvédi viselőjét minden bajtól. Jumurdzsák miután elveszti amulettjét (ez esetben ez egy gyűrű), sorra érik a balesetek, szerencsétlenségek. Ezért minden áron vissza akarja szerezni.
„De volt közötte egy könnyű kis meggyszín bársonyhüvelyű kard is.” „Az oldalán remek kis aranyozott markolatú kard. A hüvelye kopottas piros bársony.”
- Amikor Dobóék zsoldosai visszaveri Jumurdzsák és társai támadását és kiszabadítják a foglyokat, a kard hadizsákmányként kerül hozzájuk.
- Amikor Gábor pappal Szigetvárra érkeznek Török Bálinthoz büszkén mutatja a kardját.
- Később Sopronban Gergely a fiának, Jancsikának ajándékozza a kardot.
A váralaprajz leírása
A vár nagy alapterületű, szabálytalan alaprajzú épület, amely két részből állt, a külső és a belső várból. Gárdonyi leírása szerint a vár alaprajza teknősbéka alakú. A vár részei a Varkoch-bástya, a Gergely-bástya (ezt Bornemissza Gergely építtette az ostrom után), a Hyppolit-kapu (ma ez a vár bejárata), a Setét-kapu, a Dobó-bástya, a Bebek-bástya, a Föld-bástya és a Szép-bástya, valamint két török kori ágyúdomb.
A váralaprajz útja
- A 2. az Oda Buda című részben bukkannak fel a „pergamenek”, amelyeket Hajván, a nagydarab török ad oda Gergelynek, amikor a fiú fogságba kerül a szultán elleni merénylet kísérlet után. Gergely felismeri, hogy a rajzokon magyar várak alaprajzai vannak. Eger térképét elrejti a zsebébe, a többivel kapcsolatban azt mondja a töröknek, hogy azok varázserővel bírnak, tépje szét őket, és tegye a kabátja belsejébe, megvédik majd a sérülésektől.
- Az egri vár alaprajzára később Sopronban férje ruhái között talál rá Éva, amikor Jumurdzsák elrabolja kisfiukat.
- Ezek segítségével tud a diákkal Egerbe indulni férje után, hogy Jancsika elrablásáról tudassa Gergelyt.
- A rajz segítségével találják meg a várba vezető földalatti alagutat, amelyen el is jutnak a vár közelébe. A felszínen a törökök gyanút fognak, hogy régen nem látták a sátorban tartózkodó két embert, ezért utánuk indulnak. A diák a törököket elcsalja, és berobbantja az alagutat. Ő meghal, Éva megmenekül és bejut a várba.
A vár alaprajzának története:
Gergely és Gábor pap a szultán elleni merényletre készülnek.
Amikor a robbanás következtében nem a szultán, hanem a janicsár aga veszti életét, nagy felfordulás támad.
A törökök a helyszínen talált magyarokat elfogják.
Gábor papa már haldoklik, Gergely is fogságba kerül.
Itt kéri meg egy Hajván nevű, nagydarab török katona, hogy fejtse meg az általa talált “pergamenek” titkát.
A pergamenek vékony papírlapok, amelyeken Gergely azonnal felismeri, hogy magyar végvárak térképei, a teknősbékára emlékeztető alaprajz pedig Eger várának térképe.
Ezt elrejti kabátja zsebébe, a többit visszaadja Hajvánnak.
Azt a “mesét” adja be neki, hogy a pergamenek varázserővel bírnak, tépje szét őket, és tegye ruhája belsejébe, a harcban megvédik az életét, nem fogja majd a golyó a testét.
Azért kellett azt mondania, hogy szét kell tépni a rajzokat, mert ha egy hozzáértő török megtalálja, rendkívüli segítség lett volna a kezében a magyar várak meghódítására.
A pergamen Eger térképe, Sopronban kerül újra elő, amikor Éva Jancsika eltűnése után Gergely régi ruhájában megtalálja azt.
Miklós diákkal Éva Egerbe indul, és a térkép segítségével megtalálják azt a titkos alagutat, melyen tovább ásva bejuthatnak a várba.
Hogyan reagálnak a magyarok tornyain lengedező török zászlóra?
Elveszett Buda! – üvölti egy kísérteti hang.
S tőle, mint az átszálló széltől az erdő, megborzong a magyar sokaság.
A fakezű Cecey üvöltött.
Senki se felel. Az arcok sápadtak.
A zászlókról:
A zászlóknak a harcban, háborúban mindig jelképes jelentésük volt, a győzelem jelképei voltak. A magyarok is sok zászlót zsákmányoltak a törököktől, ezek is győzelmi jelképek voltak.
Zászlókhoz köthető hőscselekedetek:
- Előfordul olyan jelenet az ostrom során, hogy a falakon felmászó török katona meg akarja szerezni a vár éppen ott lengő zászlóját. A magyar katona pedig élete kockáztatásával védelmezi azt.
- Amikor András deák elesik a harcban, Dobó odahozatja a város zászlaját, és azzal takarják le az egri bíró holttestét.
- Egy alkalommal Gárdonyi keserűen jegyzi meg, hogy az osztrák fővárosban, a királyi palotában hány magyarok által megszerzett török zászló díszeleg, a császár és a birodalom dicsőségét hirdetve, pedig értük magyar vér folyt.
- Még egy alkalom, amikor a zászlóknak nagy jelentőségük van a regényben. Az Oda Buda című részben, amikor a török janicsárok „beszivárognak” a budai várba, és kitűzik a török zászlókat a bástyákra, falakra. Ebből tudják meg a magyar urak, amikor a szultán fogadásáról visszatérnek, hogy Budát csellel elfoglalták a törökök, már nem magyar kézen van.
- A második kiszabadításnál Izmail bég hozza ki Török Bálintot, mintha a szultánhoz kísérné kihallgatásra, egy sárga zászlós hajóhoz kellene vezetnie a rabot. Amivel aztán megszöktetnék. De sajnos ez sem sikerül