A felső tagozat újabb kihívás elé állított minket, de a nehézségek ellenére is komoly sikereket értünk el. Hogyan? Ezt most megtudhatod.
(A címek egy-egy cikket takarnak, melyre kattintva elolvashatod a teljes bejegyzést, ami bővebben érdekel.)
Az egész napos iskola kényelme és az osztályfőnökök óvó szeretete után megkezdődött a tanulószoba, a táska pakolás, cipelés. Felhívták a figyelmet, hogy nehéz lesz az átállás és sok kihívással kell megküzdeniük most már önállóan.
- Végül nem kértük a tanulószobát, mert nagy volt a zsongás, kevesebb a fegyelem és ezért inkább hazajárt. Mire Én hazaértem megírta a leckéjét, együtt átnéztük, ill. tanultunk ha kellett, de főként hétvégén, ami egyre kevesebb kikapcsolódáshoz vezetett.
- Az iskolában volt mindenkinek zárható szekrénye, ezért nem kellett minden tankönyvet, tornaszert hazavinni
- Szerencsére a terápiás lovaglás, amit a sima futószáras követett még adott egy kis pluszt, kikapcsolódást és egyensúlyba tartotta a mozgás koordinációját.
- Sajnos a Tanító nénik általi védőburok megrepedt, egyre több atrocitás érte, amibe végül már a Nagytestvére avatkozott bele.
- Ez az 1-2 év nem volt könnyű, de végül minden helyrejött, megtanulta megvédeni magát, csírájában elfojtani a piszkálódásokat.
A felsős évek nehezen teltek, egyre több kihívásnak kellett megfelelni. Félévkor, évvégén egy-egy tantárgyból vizsgák, év közben olvasónaplók nehezítették napjainkat. Ehhez rengeteg online segítséget osztottam meg az oldalamon.
Ebben az évben kitalálta a Kormány, hogy mindenkinek délután is kötelező az iskolában maradnia.
- Ennek annyi előnye lett, hogy több ingyenes szakkört indítottak, így a kislányom elkezdett japánul tanulni, csillagászatra járni.
- Mivel továbbra se tudott a tanuló szobán tanulni, ezért kénytelen voltam a diszlexiára való hivatkozással kikérni írásban az iskola igazgatójától.
- Ezek nélkül is nagyon nehéz év elé néztünk, mivel ez már beszámított a továbbtanulásba. szerettünk volna helyben folytatni a tanulást, mivel az iskolánk középiskola is, ami továbbra is biztosítani tudja a fejlesztő pedagógust.
A maradáshoz min. 4 egész átlagot kellett elérnünk 10 fő tantárgyból, ami azt jelentette, hogy hétvégénk és a szünetek is tanulással teltek, aminek állandó fejfájás lett a vége.
A nyarat csakis pihenéssel, feltöltődéssel töltöttük, hogy frissen, üdén kezdjünk neki a sorsdöntő 8. félévnek.
- Ilyen még nem igazán történt, hogy soha nem kellett noszogatni őt, hogy tanuljon. Hihetetlen volt az elszántsága, hogy a tavaly év végi eredményeit túlszárnyalja még legalább 2 tizeddel.
- Amire álmunkba se gondoltunk, hogy végül 4,2 lett az átlaga, így automatikusan felvették a helyi középiskolába, amihez nem kellett a központi felvételi vizsga, de végül az is olyan jól sikerült, hogy az alapján is felvették volna.
- Még oklevelet is kapott a sikeres bizonyítványáért, amire még soha nem volt példa, egyszerűen nem hittük el, hogy ez velünk történik.
- Voltunk pár nyílt napon közeli rajz-tagozatos gimnáziumban, a Kisképzőben, amit érettségi után is el tud végezni, ezért úgy döntöttünk maradunk. Így mentesül a sok utazási időtől, amit pihenéssel tölthet.
- Gondolatok a sikeres felvételiig vezető útról egy olyan bejegyzésem, ahol részletesen leírom hogyan jutottunk el idáig, és miért indítottam el akkor ezt a blogot.
Ez év márciusában került sor az utolsó kötelező vizsgálatra, amelynek az eredménye szerint, már „csak” a diszlexia maradvány-tüneteivel rendelkezik, amiért továbbra is megkapta az SNI státuszt és a F81 BNO kódot, s az ezzel járó kedvezményeket.
- Az angol nyelvtanulásról kértem ki a véleményét, s abban maradtunk, ha nagyon nem megy neki, akkor kérhetem a felmentését, de amíg nem muszáj ne tegyem.
Emlékszem, amikor régen azt mondta a szakértő, hogy az Ön lánya értelmes és le fog tudni érettségizni, bár az nagyon valószínű, hogy a tételeket magának kell felolvasnia.
- Hirtelen feltolultak az emlékek hányszor kellett jönnünk, várakoznunk és itt a vége. Egy korszak végleg lezárult. Kicsit elszomorodtunk, majd végül mégis örültünk neki.
- Annál is inkább, mert mi valóban sok segítséget, támogatást, tanácsot kaptunk, amiért nagyon hálásak vagyunk!
Mit is jelent a diszlexiás státusz?
- Sokan úgy gondolják, hogy ezzel megbélyegzik a gyermeküket, pedig „csak” megkülönböztetik, megnevezik problémáját. Hogy mások, az így is, úgy is kiderül.
- De sokkal jobb diszlexiásan, a nekik, neked járó segítséget megkapva élni, mint butának és lustának titulálva, önbizalomhiánnyal küzdve elkallódni.
Bár az utolsó félévnek már sokkal könnyebbnek kellett volna lennie, de még várt egy megmérettetés, ahol a kevesebb több elvét választottuk.
- Várt rá egy történelem vizsga 20 tétellel, amit annyira lerövidítettünk, hogy tényleg csak a lényeget tudja. Az értő tanulás, a kevesebb több elve meghozta a gyümölcsét a vizsga 4-re sikeredett, no comment.
- Mivel ugyanabban az iskolában maradt, ezért a ballagás nem volt annyira fájdalmas. Bár jó pár osztálytársától el kellett búcsúzni, egész jól viselte. Az ekkor már jócskán elterjedt facebook és egyéb virtuális kapcsolati lehetőségek, na és a nyári szünet vigasz volt mindenre.
Izgalmas, örömteli, de főként tanulságos évünk volt. Amit kamatoztathatunk a középiskolás évek alatt, mivel a lécet még magasabbra tettük.
Nem lesz könnyű, de remélem ezt is megugorjuk. 🙂
A folytatása következik: Középiskolás kor, az érettségi
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
A Blog 5. születésnapja alkalmából elindítottam a Patreon (támogatói) oldalamat , ahol lehetőséged van támogatni a munkámat egy jelképes összeggel, amennyiben hasznosnak találod és lehetőséged van rá.
Köszönöm, hogy itt vagy! 🙂
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.