Az OGYM (Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium) SNI-munkacsoportjának 2026. október 22-én közzétett tízpontos javaslatcsomagját közérthetően próbálom összefoglalni, értelmezni.
A csomag alapgondolata: ne a gyermeknek kelljen mindenáron alkalmazkodnia az iskola rendszeréhez, hanem az intézménynek is a gyermek egyéni szükségleteihez.
Az SNI-gyermekek fejlesztésére vonatkozó 10 javaslat
1. A gyógypedagógus legyen jelen a tanórákon is
Ne csak külön, egyéni fejlesztés keretében foglalkozzon az SNI-s gyermekkel, hanem az osztályteremben is segítse őt. A pedagógussal együtt tarthasson órákat, és támogassa a gyermek mindennapi tanulását, beilleszkedését.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A gyermeknek nem kell mindig kivonulnia az osztályból ahhoz, hogy segítséget kapjon.
2. Heti 2 óra kötelező együttműködés a pedagógusok és gyógypedagógusok között
A gyógypedagógusok kötelező munkaidejéből heti két órát kifejezetten közös munkára kellene fordítani.
Ez szolgálhatná:
- a közös óratervezést;
- a tanulási nehézségek megbeszélését;
- a megfelelő fejlesztési módszerek kialakítását;
- a problémás helyzetek közös megoldását.
Mit jelent ez? Ne csak a gyermekkel foglalkozó szakemberek külön-külön dolgozzanak, hanem rendszeresen egyeztessenek is.
3. Az osztálylétszámokra vonatkozó szabályok betartása
Az SNI-s gyermekeket a jogszabályok szerint 2 vagy 3 főként kell figyelembe venni az osztálylétszám meghatározásakor, a sajátos nevelési igény típusától függően.
Mit jelent ez? Ha egy osztályban SNI-s gyermekek is vannak, a tényleges gyermeklétszámnál alacsonyabb lehet a jogszabály szerinti számított létszám. Ez segítheti a kisebb, jobban kezelhető osztályközösségek kialakítását.
4. A szakértői véleményt minden, a gyermekkel foglalkozó pedagógus ismerje
A gyermek szakértői véleményében szereplő javaslatokat, kedvezményeket, mentességeket és fejlesztési szükségleteket el kell juttatni valamennyi érintett pedagógushoz.
Mit jelent ez? Ne fordulhasson elő, hogy az egyik tanár tudja, milyen segítség jár a gyermeknek, a másik viszont nem.
5. Minden pedagógus ismerje az SNI-irányelveket
Az intézmények szervezzenek olyan szakmai napokat, amelyeken a teljes nevelőtestület megismeri és átbeszéli az SNI-s gyermekek nevelésére és oktatására vonatkozó szakmai irányelveket.
Mit jelent ez? Nemcsak a gyógypedagógus felelőssége az SNI-s gyermek megfelelő ellátása. Minden pedagógusnak tudnia kell, hogyan segítheti őt.
6. A fejlesztő foglalkozások időpontja igazodjon a gyermek szükségleteihez
Ne automatikusan tanítás utánra tegyék a fejlesztéseket, amikor a gyermek már elfáradt. Ugyanakkor ne mindig a kedvenc vagy fontos tanórákról vigyék ki.
A fejlesztés időpontját a gyermek terhelhetőségéhez, napirendjéhez és egyéni igényeihez kell igazítani.
Mit jelent ez? A fejlesztés ne büntetés vagy plusz teher legyen, hanem valóban hasznos segítség.
7. Az utazó gyógypedagógusok adminisztrációjának egyszerűsítése
A javaslat szerint a KIR és a KRÉTA rendszerek összehangolásával elegendő lenne egyetlen naplót vezetniük. Ehhez a szülők is hozzáférhetnének.
Mit jelent ez? Kevesebb adminisztráció, átláthatóbb fejlesztési folyamat és pontosabb tájékoztatás a szülők számára.
8. A súlyos és halmozott fogyatékosság pontos törvényi meghatározása
A munkacsoport szerint szükség van arra, hogy a jogszabályok egyértelműen meghatározzák, mit jelent a súlyos és halmozott fogyatékosság.
Mit jelent ez? Egyértelműbbé válhat, hogy mely gyermekek tartoznak ebbe a kategóriába, és milyen speciális támogatásra, ellátásra jogosultak.
9. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó intézmények részletesebb szabályozása
Pontosabban meg kell határozni azoknak az intézményeknek a működési, szakmai és ellátási feltételeit, amelyek súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelését-oktatását végzik.
Mit jelent ez? Világosabb szabályok kellenek arra, milyen szakemberekre, tárgyi feltételekre és fejlesztési lehetőségekre van szükség ezekben az intézményekben.
10. A gyógypedagógiai intézmények és az utazó szakemberhálózat helyzetének rendezése
A javaslat a gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai intézmények fogalmának pontosítását, valamint az utazó gyógypedagógusi és utazó konduktori hálózat rendszerben elfoglalt helyének tisztázását célozza.
Mit jelent ez? Egyértelműbbé kell tenni, hogyan működjenek ezek az intézmények, milyen feladatokat lássanak el, és hogyan kapcsolódjanak a többségi óvodákhoz, iskolákhoz.
Amire szülőként különösen érdemes figyelni
A csomagban szerintem három különösen fontos előrelépési lehetőség van:
- A szakértői véleményben előírt kedvezmények tényleges érvényesítése. Ne csak papíron létezzenek a gyermek jogai.
- A fejlesztés megfelelő időzítése. A gyermek ne a fáradtság árán jusson hozzá a szükséges segítséghez.
- A gyógypedagógus és a pedagógus valódi együttműködése. A gyermek támogatása ne kizárólag a fejlesztő szakember feladata legyen.
Ez a tíz pont egy szakmai javaslatcsomag, nem pedig már hatályba lépett új szabályozás. A minisztérium közlése szerint a javaslatokat a szakmai egyeztetések visszajelzései alapján még pontosítani kívánják.
Hivatalos forrás: Az OGYM SNI-munkacsoportjának teljes tízpontos javaslatcsomagja
Mi az, amit már most kérhet egy SNI-s gyermek szülője?
- A) Az egyéni fejlesztési tervet
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 139. §-a alapján az intézménynek egyéni fejlesztési tervet kell készítenie az SNI-s gyermek számára, az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével.
A fejlesztés eredményét évente legalább két alkalommal rögzíteni kell, a szülőt pedig tájékoztatni kell a terv tartalmáról és az eredményekről.
- B) A szakértői véleményben előírt fejlesztést
A szakértői bizottság véleményében meghatározott fejlesztési szükségleteket az intézménynek figyelembe kell vennie.
Nem elegendő, ha a gyermek csak névleg kap fejlesztést: annak a megállapított szükségletekhez kell igazodnia.
- C) A pedagógusok együttműködését
A köznevelési törvény 62. §-a alapján a pedagógusnak szükség szerint együtt kell működnie gyógypedagógussal, konduktorral vagy más szakemberrel.
Ez azt jelenti, hogy a gyermek támogatása nem hárítható kizárólag a gyógypedagógusra.
- D) A megfelelő tájékoztatást
A szülőnek joga van megismerni az egyéni fejlesztési tervet és a fejlesztés eredményét.
Ezek nem az új tízpontos csomagból származó, jövőbeni jogok, hanem már meglévő szabályok.
Mit tehet a szülő, ha az iskola nem teljesíti a jelenlegi kötelezettségeit?
Érdemes írásban, nyugodt, tárgyszerű hangnemben eljárni.
Például az alábbiakat lehet kérni az intézményvezetőtől:
- A gyermek egyéni fejlesztési tervének megküldését.
- A ténylegesen megtartott fejlesztő foglalkozások dokumentációját.
- A fejlesztési eredményekről szóló tájékoztatást.
- Annak tisztázását, hogyan valósítják meg a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket.
- Annak ismertetését, hogyan működik együtt a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a gyógypedagógus.
Ha az intézmény nem teljesíti a kötelezettségeit, elsőként az igazgatóhoz, majd szükség esetén a fenntartóhoz lehet fordulni.
Egy fontos dolog, amit külön kiemelnék
A tízpontos csomag egyik legnagyobb jelentősége szerintem nem is a heti két óra vagy az adminisztráció egyszerűsítése. Hanem az a szemléletváltás, hogy:
- Az SNI-s gyermek fejlesztése nem kizárólag a gyógypedagógus feladata, hanem az egész intézmény felelőssége.
- Ez különösen fontos az autizmus spektrumzavarral, ADHD-val, diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával vagy egyéb fejlődési eltéréssel élő gyermekek esetében.
- Egy gyermek ugyanis heti néhány fejlesztőórától önmagában még nem fogja tudni sikeresen teljesíteni a mindennapi iskolai követelményeket. A tanórákon, a szünetekben, a számonkéréseknél és a közösségi helyzetekben is szüksége lehet támogatásra.
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
Köszönöm, hogy itt vagy!
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló