A két világháború között (rövidített tételek)

4. A sztálini Szovjetúnió

Lenin halála után Sztálin került a bolsevikok vezette 1922-ben megalakult Szovjetúnió élére.

Az eddig is diktatórikus vezetés szélsőségesebbé vált a sztálinizmus korában:

• a vörös terror az egész lakosságot rettegésben tartotta (besúgók, munkatáborok, kivégzések)

• a politikai ellenfeleit eltávolíttatta (száműzetés, koncepciós perek, halálbüntetés)

• szigorú tervgazdálkodást vezetett be az erőltetett iparosítást (lényege 10 év alatt felzárkózni a fejlett ipari országokhoz)

• Iparosítás anyagi forrását a parasztok kiszipolyozásával (magántulajdon felszámolása, termelőszövetkezetek /közös gazdaságok/ létrehozása, gazdag parasztok /kulákok/ üldözése) fedezték, melynek következménye a termelés csökkenése, az éhezés lett.

 

5. A nagy gazdasági világválság következményei, New Deal és hatása

• Az USA gazdasága gyorsan növekedett az 1. világháború idején, később Európában is nőni kezdett a termelés. Mivel többet termeltek, mint ami eladható (túltermelés) sok cég ment tönkre.

• A tőzsdén viszont befektetési láz alakult ki. 1929 őszén („fekete csütörtök”) viszont pánik tört ki a New York-i tőzsdén, mivel túl sokan akarták eladni túlértékelt részvényeiket, ami az árfolyamzuhanást eredményezett.

• A tőzsde megrendülése miatt az emberek nem bíztak a bankokba és kivették pénzüket, ezért sok bank csődbe ment.

• Láncreakció indul el és egész Európában elterjed immár a gazdasági világválság

• Állami beavatkozásként megsemmisítettek a termékeket, útak, gátak stb. építésével csökkentették a munkanélküliséget.

• Roosewelt az USA elnöke új üzletet (New Deal-t) kötött a nemzettel, új törvényt hozott, mely helyreállította a Bankokba vetett bizalmat, a mezőgazdaságban dolgozók kárpótlást kaptak (bevetetlen földjeik miatt), a munkanélküliséget közmunkaprogrammal és a munkanélküli segéllyel enyhítette. Hatására 1933–ban lassan beindult a gazdaság.

6. Hitler politikai hatalmának kiépítése 1920-as évektől a II. világháború kitöréséig

A náci mozgalom Hitler vezetésével az 1.világháború után alakult, majd a gazdasági világválság kirobbanása után egyre több szavazatot kapott, mivel a munkanélküliség megszüntetését ígérte. 1933-ban kinevezték Hitlert kancellárrá (kormányfő), majd a köztársasági elnök halála után vezérré (Führer).

A nácik a világ legszigorúbb diktatúráját hozták létre:

• szétzúzták a többi pártot és egypártrendszert alakítottak k

• fajelméletük szerint „uralkodó” fajnak tartották a németeket ,„alsóbbrendűnek” a zsidókat, ezzel megkezdődött a zsidók üldözése, koncentrációs táborokba zárása.

• A nácik politikája sikeres volt, közmunkaprogrammal megszüntették a munkanélküliséget, ezzel egyre erősödött népszerűségüket minden módon hirdették (újság, gyűlés, rádió, filmvászon), erre külön minisztériumot hoztak létre

• Hitler célja a versaillesi békerendszer megsemmisítése és a hódítás volt, ezért visszaállította a hadkötelezettséget, majd felülvizsgáltatta a békeszerződést.

7. Az őszirózsás forradalom

1918 októberében Budapesten a ellenzéki politikusokból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, elnöke Károlyi Mihály gróf lett, aki a háború befejezését követelte.

• Programjában hirdette, hogy mindenki választójogot kap és a parasztok pedig földet, ezért hamarosan tüntetések robbantak ki és Károlyi miniszterelnöki kinevezését követelték.

• A tüntetések október 31-én őszirózsás forradalommá alakult (hazatérő katonák őszirózsát tűztek ki sapkáikra a monarchia rózsája helyett), mely néhány óra alatt vérontás nélkül győzött. Egyetlen áldozata Tisza István gróf volt, akit a háborúba sodrásáért lőttek le.

• Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, november közepén IV. Károly király lemondott

• Ennek hatására Károlyit kinevezték miniszterelnökké. Budapesten kikiáltották a népköztársaságot, köztársasági elnöke szintén Károlyi lett

• A nyomor, a munkanélküliség következményeként szélsőséges mozgalmak jöttek létre, mint pl. az orosz hadifoglyokból álló Kommunista Magyarországi Párt (KDNP), akik forradalmat akartak kirobbantani, ezért a kormány vezetőiket börtönbe záratta.

• 1919 elején Károlyi megkezdte a földosztást, újjászervezte a hadsereget, úgy tűnt lassan felülkerekedik az ország a válságon

• Vix tábornok átadja a párizsi békekonferencia jegyzékét, melyben területek lemondását kérik. Ezt a kormány nem fogadja el és lemond (1919. márc.20)

8. A Tanácsköztársaság

• A szociáldemokraták a Vix-jegyzék elutasítása után a Szovjet-szövetség reményében egyesültek a kommunistákkal és Kun Béla vezetésével megalakították a Tanácsköztársaságot 1919.március 21-én. Amely egy szovjet típusú diktatórikus államforma lett, államosítottak mindent, megvonták a választójogot és az ellenállóknak a vörösterrorral válaszoltak.

• Az antantnak nem tetszett mindez s végül a román és csehszlovák csapatok elindultak megdönteni a tanács-kormányt. Horthy Miklós Aradon, Bethlen István gróf pedig Bécsben ellenforradalmi csoportot alapított

• Bár Kun Béla hadsereget szervezett, de a románok elleni támadás megbukott a kormánnyal együtt, aki augusztusban le is mondott.

9.Az ellenforradalom és a Horthy-rendszer kialakulása

• A Tanácsköztársaság bukása után az ország nagy részét román csapatok szállták meg. A Dél-Dunántúlon Horthy Miklós tartotta kezében az irányítást.

• 1919 őszén a vörösterrorra válaszként megindult a fehérterror, miszerint elfogták és kivégezték a Tanácsköztársaság tisztségviselőit, köztük sok zsidót.

• Horthy bevonult Budapestre, visszaállították a királyságot és megalakult az új kormány, a nemzetgyűlés kormányzóvá nevezte ki.(1920 márciusában).

• Kibővítette a választási jogot, biztosította a titkos szavazást.

• 25 évig volt kormányon, de terve, miszerint visszaállítja a háború előtti Magyarországot nem sikerült.

10. A trianoni béke

A békesorozatra végül Magyarország képviselőit is meghívták, de nem fogadták el érveléseiket és szinte az 1919.márciusában kijelölt határnál maradtak, a cseh, a román és a szerb követeléseknek tettek eleget (akik meghamisítottak a nemzetiségi statisztikát).

A küldöttséget Apponyi Albert gróf vezette a „vörös térképre” hivatkozva (történelmi magyarország megtartása) , de elutasították, a békediktátumot végül aláírták.

Következményei:

• az ország 2/3-át elvesztette (93 ezer km2 maradt)

• így 3 millió magyar került külföldre

• s ezzel nyersanyagforrásainak és mezőgazdasági piacának nagy részét elvesztette

• a hadsereg létszámát 35 ezer főre korlátozták

• és jóvátételként 200 millió aranykoronát kellett adni a szomszédoknak (20 év alatt)

11.A bethleni konszolidáció

A békeszerződés aláírása után Teleki Pált nevezték ki miniszterelnökké:

• megkezdte a fehérterror felszámolását

• falusiaknak némi földet osztott

• Habsburg-pártiak voltak a vezetésben, ezért IV. Károly megpróbált visszatérni, de kísérlete kudarcba fulladt, ezért Teleki, aki támogatta 1921-ben lemondásra kényszerült.

Bethlen István alakított kormányt:

• Elérte, hogy Pécset visszacsatolják, népszavazással Sopront is.

• Belpolitikája az ellenforradalmi rendszer megszilárdítása (konszolidációja) volt

• Egyesült a kisgazdákkal.

• Vidéken eltörölte a titkos szavazást.

• A kisantant szövetsége miatti elszigeteltségnek az 1927-i olasz-magyar szerződés vetett véget

• Népszövetségbe felvették Magyarországot, ahonnan kölcsönt kapott és pénzügyileg stabillá vált, bevezették a pengőt.

12.Magyarország az 1930-as években

A gazdasági világválság Magyarországot is tönkretette.

• Főként az ipar esett vissza, minden 3. ember munkanélküli lett

• Állami válságkezelésre nem került sor.

• Szegények sztrájkoltak, az ellenzéki pártok szervezkedtek

• A feszült helyzetben Bethlen és Horthy is összekülönbözött, ezért Bethlen 1931 nyarán lemondott

Gömbös Gyulát, a szélsőjobboldali vezetőt nevezte ki a kormányzó miniszterelnökké.

• Külpolitikájában követe Bethlent:

  Belpolitikájában diktatúra kiépítésére törekedett, a választásokon az erőszaktól sem riadt vissza

• A parlamenti ellenzék ezért egységesen lépett fel ellene, Horthy bizalmát is elveszítette, ekkor súlyos beteg lett és meghalt.

• Néhány modernebb iparágat ( kőolaj-kitermelés, vegyipar) honosított meg, az ország lassan kilábalt a válságból

13.Társadalom és életmód 1920-30-as években Magyarországon

• Folyamatosan nőtt a születések száma, mivel megszűnt az USA-ba a kivándorlási lehetőség, ill. trianon miatt több százezren menekültek az anyaországba, ezért nőtt a népesség.

• Növekedtek a társadalmi különbségek Legszegényebb réteg a parasztság volt, a munkásság viszont jobban keresett.

• Fejlődött az oktatás Klebelsber Kunó (vallás- és közoktatási miniszter) felszámolta az analfabetizmust.

• Fellendült a kulturális élet Nyugat c. napilap, a zenei életben Bartók Béla és Kodály Zoltán révén a világhírűek lettünk.

• A tudományos élet legnagyobb sikere Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezőjeként orvosi Nobel-díjat kapott.

• Míg a városban élők életmódja gyorsan javult: főként Budapesten, ahol bevezették a villanyt ,a vizet. Sportoltak, moziba és üdülni jártak, javult az egészségügyi ellátásuk, addig a falvakban élők körülményei csak lassan javultak.