Mit érdemes tudni az iskolaérettség megállapításáról, a jelenlegi szabályokról és a 2027-től várható változásokról? Ki dönt arról, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolára? Mi történik azokkal a gyermekekkel, akik sajátos nevelési igényűek, tanulási nehézséggel küzdenek, vagy még egy év óvodai nevelésre szorulnak? És vajon valóban segítséget jelent számukra az óvodában maradás?

  • 2026-ban ismét napirendre került az iskolaérettség és az óvodában maradás szabályainak átalakítása. A kormány novemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénymódosítási javaslatot, amely jelentősen megváltoztatná azt, hogy ki és milyen szempontok alapján dönthet a gyermekek iskolakezdéséről.
  • A kérdés különösen fontos az SNI-s, BTMN-es, fejlődési vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek családjai számára.

Nézzük meg, mi érvényes jelenleg, mit szeretne megváltoztatni a kormány, és milyen következményekkel járhat mindez a gyermekek számára.

Mi a jelenleg érvényes szabályozás?

A 2011. évi CXC. törvény, vagyis a nemzeti köznevelési törvény 45. §-a szabályozza a tankötelezettség kezdetét.

A jelenlegi szabály szerint:

  • Az a gyermek, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, abban az évben tankötelessé válik.
  • Indokolt esetben további egy nevelési évig óvodában maradhat.
  • Az óvodában maradásról a szülő kérelmére az Oktatási Hivatal dönt.
  • A kérelem benyújtásának határideje az iskolakezdés évének január 18-a.
  • Az eljárásban az Oktatási Hivatal figyelembe veheti az óvodai dokumentumokat, illetve szakértői vizsgálatot is elrendelhet.

Fontos kivétel, hogy ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága már a határidő előtt további egy év óvodai nevelést javasol, a szülőnek nem kell külön kérelmet benyújtania.

A rendszer tehát jelenleg nem biztosít általános szülői döntési szabadságot: a gyermek további óvodai neveléséről a hatósági döntés az irányadó.

Mit jelent ez a családoknak?

A szülőknek már az óvodai évek alatt érdemes figyelniük gyermekük fejlődésére, és időben egyeztetniük az óvodapedagógusokkal, illetve a pedagógiai szakszolgálattal.

A január 18-i határidő miatt különösen fontos az előzetes tájékozódás.

Forrás: 2011. évi CXC. törvény 45. §; Magyarország.hu – A tankötelezettség megkezdésének halasztása.

Miért különösen fontos ez az SNI-s és BTMN-es gyermekek esetében?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi történik azokkal a gyermekekkel, akik fejlődése eltér az átlagostól, és akiknek több időre, másfajta támogatásra van szükségük.

Ide tartozhatnak például:

  • a beszéd- és nyelvi fejlődésben elmaradó gyermekek;
  • a figyelmi és végrehajtó funkciók nehézségeivel küzdők;
  • a mozgásfejlődésben elmaradó gyermekek;
  • az autizmus spektrum zavarral élők;
  • az értelmi fejlődési eltéréssel élők;
  • a pszichés fejlődési zavarral küzdők.

A diszlexia szempontjából különösen fontos a pszichés fejlődési zavar kategóriája, amelyhez az olvasási, írási és számolási zavarok is tartozhatnak.

  • Itt azonban egy lényeges különbségre fel kell hívni a figyelmet: az óvodáskorban észlelt nyelvi vagy részképességbeli elmaradás még nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek diszlexiás. A fejlődési kockázatokat időben fel kell ismerni és támogatni kell.
  • Az SNI-státusz önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek iskolaéretlen, ahogyan azt sem, hogy minden SNI-s gyermeknek még egy évet óvodában kell töltenie.
  • A döntésnek mindig a gyermek egyéni fejlettségén és szükségletein kell alapulnia.

Mit ír elő jelenleg a törvény?

A köznevelési törvény 45. § (2a) bekezdése már jelenleg is tartalmaz egy fontos rendelkezést:

  • Ha az Oktatási Hivatal vagy a szakértői bizottság azért javasolja a további egy év óvodai nevelést, mert a gyermek SNI-s vagy BTMN-es, az óvodának a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl célzott foglalkozásokat is biztosítania kell.
  • Ezeknek a foglalkozásoknak a célja, hogy a gyermek értelmi, testi, lelki és szociális fejlettsége elérje az iskolakezdéshez szükséges szintet. Ez rendkívül fontos rendelkezés!

Vagyis a plusz egy év óvodai nevelés nem jelentheti egyszerűen azt, hogy a gyermek még egy évet ugyanabban a csoportban tölt, miközben nem kap megfelelő segítséget. A gyermeknek célzott fejlesztésre van szüksége.

Forrás: 2011. évi CXC. törvény, 45. §.

Mit szeretne megváltoztatni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ?

2026. november 5-én az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzeti köznevelési törvény módosításának tervezetét.

  • A javaslat egyik legfontosabb célja, hogy az iskolaérettségről ne kizárólag egy központi hatóság döntsön, hanem nagyobb szerepet kapjon a gyermeket ténylegesen ismerő óvodapedagógus és a szülő.
  • A tervezet szerint az Oktatási Hivatal kikerülne az iskolaérettségi döntés folyamatából.

Hogyan változna a döntés a tervezet alapján?

  1. Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett:

Az óvodaigazgató döntene az iskolakezdésről.

  1. Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermeknek még egy év óvodai nevelésre van szüksége:

Szintén az óvodaigazgató döntene a további óvodai nevelésről.

  1. Ha a szülő és az óvodapedagógus véleménye eltér:

A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálná meg a gyermeket, és szakértői vélemény alapján döntene.

  1. Ha a gyermek nem járt óvodába:

Az iskolába lépési vizsgálat alapján a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága döntene.

Ez a változás azt jelentené, hogy az óvodapedagógus gyermekismerete és a szülő véleménye ismét közvetlenül meghatározó szerepet kapna.

Forrás: A kormány 2026. november 5-i törvénymódosítási tervezete.

Mi történne az SNI-s és BTMN-es gyermekekkel az új javaslat szerint?

Ez az a pont, amelyre szülőként és a tanulási nehézségekkel foglalkozó szakemberek szemszögéből különösen érdemes figyelni:

  • A tervezet megtartja azt az elvet, hogy az SNI-s és BTMN-es gyermekek számára a további óvodai nevelés során célzott fejlesztést kell biztosítani.
  • Sőt, a javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a szakértői bizottság az SNI vagy BTMN miatt javasolja a gyermek további egy év óvodai nevelését, az óvodának a szakértői véleményben meghatározott fejlesztéseken túl célzott foglalkozásokat is kell biztosítania.
  • Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek nem csupán időre van szüksége, hanem olyan fejlesztési lehetőségekre, amelyek valóban segítik az iskolai életre való felkészülését. A kérdés azonban továbbra is az, hogy az óvodák rendelkeznek-e ehhez elegendő szakemberrel, megfelelő feltételekkel és idővel.
  • A jogszabályi kötelezettség önmagában még nem garantálja, hogy minden gyermek meg is kapja a szükséges fejlesztést.

Mi történik, ha a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével?

A jelenlegi rendszer egyik sokat vitatott kérdése a szülői jogok és a döntési hatáskörök viszonya.

  • .A novemberi tervezet szerint a szülő és az óvodapedagógus egyet nem értése esetén a szakértői bizottság kerülne előtérbe.
  • A tervezet a jogorvoslatot is átalakítaná.
  • Ha a szülő sérelmesnek tartja az óvoda döntését, a fenntartóhoz fordulhatna. A fenntartónak a döntés előtt ki kellene kérnie a pedagógiai szakszolgálat véleményét. Ez azért lényeges, mert a szülő számára a gyermek érdeke nem feltétlenül egyezik meg az intézményi szempontokkal.
  • A szülő látja a gyermeket otthon, ismeri a mindennapi nehézségeit, félelmeit, szorongásait és erősségeit. Ezeket az információkat a döntés során is figyelembe kell venni

Mikortól léphetnek életbe az új szabályok?

A november 5-én közzétett tervezet társadalmi egyeztetése november 13-án lezárult.

  • A tervezet szerint az új szabályokat első alkalommal a 2027/2028-as tanévben tankötelessé váló gyermekek esetében alkalmaznák.
  • Ez azt jelenti, hogy a 2027-ben iskolába készülő gyermekek szülei számára különösen fontos lesz, hogy figyelemmel kísérjék a törvénymódosítás végleges változatát.
  •  

Hivatalos forrás: Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – a köznevelési törvény módosításának társadalmi egyeztetése.

Amit szülőként érdemes szem előtt tartani

A legfontosabb kérdés nem az, hogy egy gyermek hatévesen vagy hétévesen kezdi-e az iskolát. Hanem az, hogy megkapja-e azt a segítséget, amire szüksége van.

  • Egy SNI-s vagy BTMN-es gyermek esetében a plusz egy év óvodai nevelés lehetőség, de csak akkor jelent valódi előnyt, ha a gyermek közben célzott segítséget kap. Nem szabad, hogy az óvodában maradás pusztán a problémák elodázását jelentse.
  • Nem szabad, hogy egy gyermek azért kerüljön később iskolába, mert az intézmény nem tudja biztosítani számára a szükséges támogatást.
  • Nem szabad összekeverni az iskolaérettséget azzal, hogy minden gyermeknek ugyanolyan ütemben kell fejlődnie.
  • A diszlexiára való hajlam, a beszédfejlődési nehézség, a figyelmi problémák vagy a részképességek elmaradása nem a gyermek hibája. Ezek olyan jelzések, amelyekre a családnak, az óvodának és később az iskolának is reagálnia kell.  
  • A legfontosabb kérdés tehát továbbra is ez: lesz-e minden gyermek számára valódi, elérhető fejlesztés, vagy csak a tankötelezettség kezdetének időpontját változtatjuk meg?

A gyermeknek nem azért kell később iskolába mennie, mert nem tud megfelelni egy átlagos elvárásnak. Azért kell támogatást kapnia, hogy a saját képességeinek megfelelően fejlődhessen, és sikeresen kezdhesse meg az iskolai éveit.

A mi iskolaérettségi procedúránkról itt olvahatsz,  bővebben pedig itt,  a következményekről pedig itt. Hátha a mi esetünkből okulva, könnyebben döntesz.  A történetünkben azt is elolvashatod, hogy sikerült eljutni az egyetemig diszlexiásan, úgyhogy nincs lehetetlen!

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

Köszönöm, hogy itt vagy! 

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

AZ UNIÓS TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN KÉREM, ENGEDÉLYEZZE A SÜTIK HASZNÁLATÁT VAGY, ZÁRJA BE AZ OLDALT. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás