Mit érdemes tudni az iskolaérettség megállapításáról, a jelenlegi szabályokról és a 2027-től várható változásokról? Ki dönt arról, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolára? Mi történik azokkal a gyermekekkel, akik sajátos nevelési igényűek, tanulási nehézséggel küzdenek, vagy még egy év óvodai nevelésre szorulnak? És vajon valóban segítséget jelent számukra az óvodában maradás?
- 2026-ban ismét napirendre került az iskolaérettség és az óvodában maradás szabályainak átalakítása. A kormány novemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénymódosítási javaslatot, amely jelentősen megváltoztatná azt, hogy ki és milyen szempontok alapján dönthet a gyermekek iskolakezdéséről.
- A kérdés különösen fontos az SNI-s, BTMN-es, fejlődési vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek családjai számára.
Nézzük meg, mi érvényes jelenleg, mit szeretne megváltoztatni a kormány, és milyen következményekkel járhat mindez a gyermekek számára.
- Mi a jelenleg érvényes szabályozás?
- Mit jelent ez a családoknak?
- Miért különösen fontos ez az SNI-s és BTMN-es gyermekekesetében?
- Mit ír elő jelenleg a törvény?
- Min szeretne változtatni az Oktási és Gyermekügyi Minisztérium?
- Hogyan változna a döntés a tervezet alapján
- Mi történne az SNI-s és BTMN-es gyermekekkel az új javaslat szerint?
- Mi történik, ha a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével?
- Mikortól léphetnek életbe az új szabályok?
- Amit szülőként érdemes szem előtt tartani
Mi a jelenleg érvényes szabályozás?
A 2011. évi CXC. törvény, vagyis a nemzeti köznevelési törvény 45. §-a szabályozza a tankötelezettség kezdetét.
A jelenlegi szabály szerint:
- Az a gyermek, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, abban az évben tankötelessé válik.
- Indokolt esetben további egy nevelési évig óvodában maradhat.
- Az óvodában maradásról a szülő kérelmére az Oktatási Hivatal dönt.
- A kérelem benyújtásának határideje az iskolakezdés évének január 18-a.
- Az eljárásban az Oktatási Hivatal figyelembe veheti az óvodai dokumentumokat, illetve szakértői vizsgálatot is elrendelhet.
Fontos kivétel, hogy ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága már a határidő előtt további egy év óvodai nevelést javasol, a szülőnek nem kell külön kérelmet benyújtania.
A rendszer tehát jelenleg nem biztosít általános szülői döntési szabadságot: a gyermek további óvodai neveléséről a hatósági döntés az irányadó.
Mit jelent ez a családoknak?
A szülőknek már az óvodai évek alatt érdemes figyelniük gyermekük fejlődésére, és időben egyeztetniük az óvodapedagógusokkal, illetve a pedagógiai szakszolgálattal.
A január 18-i határidő miatt különösen fontos az előzetes tájékozódás.
Forrás: 2011. évi CXC. törvény 45. §; Magyarország.hu – A tankötelezettség megkezdésének halasztása.
Miért különösen fontos ez az SNI-s és BTMN-es gyermekek esetében?
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi történik azokkal a gyermekekkel, akik fejlődése eltér az átlagostól, és akiknek több időre, másfajta támogatásra van szükségük.
Ide tartozhatnak például:
- a beszéd- és nyelvi fejlődésben elmaradó gyermekek;
- a figyelmi és végrehajtó funkciók nehézségeivel küzdők;
- a mozgásfejlődésben elmaradó gyermekek;
- az autizmus spektrum zavarral élők;
- az értelmi fejlődési eltéréssel élők;
- a pszichés fejlődési zavarral küzdők.
A diszlexia szempontjából különösen fontos a pszichés fejlődési zavar kategóriája, amelyhez az olvasási, írási és számolási zavarok is tartozhatnak.
- Itt azonban egy lényeges különbségre fel kell hívni a figyelmet: az óvodáskorban észlelt nyelvi vagy részképességbeli elmaradás még nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek diszlexiás. A fejlődési kockázatokat időben fel kell ismerni és támogatni kell.
- Az SNI-státusz önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek iskolaéretlen, ahogyan azt sem, hogy minden SNI-s gyermeknek még egy évet óvodában kell töltenie.
- A döntésnek mindig a gyermek egyéni fejlettségén és szükségletein kell alapulnia.
Mit ír elő jelenleg a törvény?
A köznevelési törvény 45. § (2a) bekezdése már jelenleg is tartalmaz egy fontos rendelkezést:
- Ha az Oktatási Hivatal vagy a szakértői bizottság azért javasolja a további egy év óvodai nevelést, mert a gyermek SNI-s vagy BTMN-es, az óvodának a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl célzott foglalkozásokat is biztosítania kell.
- Ezeknek a foglalkozásoknak a célja, hogy a gyermek értelmi, testi, lelki és szociális fejlettsége elérje az iskolakezdéshez szükséges szintet. Ez rendkívül fontos rendelkezés!
Vagyis a plusz egy év óvodai nevelés nem jelentheti egyszerűen azt, hogy a gyermek még egy évet ugyanabban a csoportban tölt, miközben nem kap megfelelő segítséget. A gyermeknek célzott fejlesztésre van szüksége.
Forrás: 2011. évi CXC. törvény, 45. §.
Mit szeretne megváltoztatni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ?
2026. november 5-én az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzeti köznevelési törvény módosításának tervezetét.
- A javaslat egyik legfontosabb célja, hogy az iskolaérettségről ne kizárólag egy központi hatóság döntsön, hanem nagyobb szerepet kapjon a gyermeket ténylegesen ismerő óvodapedagógus és a szülő.
- A tervezet szerint az Oktatási Hivatal kikerülne az iskolaérettségi döntés folyamatából.
Hogyan változna a döntés a tervezet alapján?
- Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett:
Az óvodaigazgató döntene az iskolakezdésről.
- Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermeknek még egy év óvodai nevelésre van szüksége:
Szintén az óvodaigazgató döntene a további óvodai nevelésről.
- Ha a szülő és az óvodapedagógus véleménye eltér:
A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálná meg a gyermeket, és szakértői vélemény alapján döntene.
- Ha a gyermek nem járt óvodába:
Az iskolába lépési vizsgálat alapján a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága döntene.
Ez a változás azt jelentené, hogy az óvodapedagógus gyermekismerete és a szülő véleménye ismét közvetlenül meghatározó szerepet kapna.
Forrás: A kormány 2026. november 5-i törvénymódosítási tervezete.
Mi történne az SNI-s és BTMN-es gyermekekkel az új javaslat szerint?
Ez az a pont, amelyre szülőként és a tanulási nehézségekkel foglalkozó szakemberek szemszögéből különösen érdemes figyelni:
- A tervezet megtartja azt az elvet, hogy az SNI-s és BTMN-es gyermekek számára a további óvodai nevelés során célzott fejlesztést kell biztosítani.
- Sőt, a javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a szakértői bizottság az SNI vagy BTMN miatt javasolja a gyermek további egy év óvodai nevelését, az óvodának a szakértői véleményben meghatározott fejlesztéseken túl célzott foglalkozásokat is kell biztosítania.
- Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek nem csupán időre van szüksége, hanem olyan fejlesztési lehetőségekre, amelyek valóban segítik az iskolai életre való felkészülését. A kérdés azonban továbbra is az, hogy az óvodák rendelkeznek-e ehhez elegendő szakemberrel, megfelelő feltételekkel és idővel.
- A jogszabályi kötelezettség önmagában még nem garantálja, hogy minden gyermek meg is kapja a szükséges fejlesztést.
Mi történik, ha a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével?
A jelenlegi rendszer egyik sokat vitatott kérdése a szülői jogok és a döntési hatáskörök viszonya.
- .A novemberi tervezet szerint a szülő és az óvodapedagógus egyet nem értése esetén a szakértői bizottság kerülne előtérbe.
- A tervezet a jogorvoslatot is átalakítaná.
- Ha a szülő sérelmesnek tartja az óvoda döntését, a fenntartóhoz fordulhatna. A fenntartónak a döntés előtt ki kellene kérnie a pedagógiai szakszolgálat véleményét. Ez azért lényeges, mert a szülő számára a gyermek érdeke nem feltétlenül egyezik meg az intézményi szempontokkal.
- A szülő látja a gyermeket otthon, ismeri a mindennapi nehézségeit, félelmeit, szorongásait és erősségeit. Ezeket az információkat a döntés során is figyelembe kell venni
Mikortól léphetnek életbe az új szabályok?
A november 5-én közzétett tervezet társadalmi egyeztetése november 13-án lezárult.
- A tervezet szerint az új szabályokat első alkalommal a 2027/2028-as tanévben tankötelessé váló gyermekek esetében alkalmaznák.
- Ez azt jelenti, hogy a 2027-ben iskolába készülő gyermekek szülei számára különösen fontos lesz, hogy figyelemmel kísérjék a törvénymódosítás végleges változatát.
Hivatalos forrás: Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – a köznevelési törvény módosításának társadalmi egyeztetése.
Amit szülőként érdemes szem előtt tartani
A legfontosabb kérdés nem az, hogy egy gyermek hatévesen vagy hétévesen kezdi-e az iskolát. Hanem az, hogy megkapja-e azt a segítséget, amire szüksége van.
- Egy SNI-s vagy BTMN-es gyermek esetében a plusz egy év óvodai nevelés lehetőség, de csak akkor jelent valódi előnyt, ha a gyermek közben célzott segítséget kap. Nem szabad, hogy az óvodában maradás pusztán a problémák elodázását jelentse.
- Nem szabad, hogy egy gyermek azért kerüljön később iskolába, mert az intézmény nem tudja biztosítani számára a szükséges támogatást.
- Nem szabad összekeverni az iskolaérettséget azzal, hogy minden gyermeknek ugyanolyan ütemben kell fejlődnie.
- A diszlexiára való hajlam, a beszédfejlődési nehézség, a figyelmi problémák vagy a részképességek elmaradása nem a gyermek hibája. Ezek olyan jelzések, amelyekre a családnak, az óvodának és később az iskolának is reagálnia kell.
- A legfontosabb kérdés tehát továbbra is ez: lesz-e minden gyermek számára valódi, elérhető fejlesztés, vagy csak a tankötelezettség kezdetének időpontját változtatjuk meg?
A gyermeknek nem azért kell később iskolába mennie, mert nem tud megfelelni egy átlagos elvárásnak. Azért kell támogatást kapnia, hogy a saját képességeinek megfelelően fejlődhessen, és sikeresen kezdhesse meg az iskolai éveit.
A mi iskolaérettségi procedúránkról itt olvahatsz, bővebben pedig itt, a következményekről pedig itt. Hátha a mi esetünkből okulva, könnyebben döntesz. A történetünkben azt is elolvashatod, hogy sikerült eljutni az egyetemig diszlexiásan, úgyhogy nincs lehetetlen!
Nézz be máskor is, legyen szép napod!
Köszönöm, hogy itt vagy!
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló