Dysgraphia (helyesírásgyengeség) javításának módszere

A Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok által diszgráfiásoknak kidolgozott fejlesztési módszereket ismerheted meg, melyet akár otthon is gyakorolhatsz, gyakoroltathatsz.

A fejlesztő gyakorlatok megkezdése előtti tanácsokat fontos elolvasni.

 

A szöveg tartalmát illetően három alapvető típust gyakoroltatása javasolt:

• A kezdetben diktált szövegeket úgy válasszuk ki, hogy a hangsúly a hosszú rövid mássalhangzók problémáján legyen

• A második szövegtípusban elsősorban a mássalhangzótörvények – különös tekintettel a hasonulások fajtáira és a rövidülésre – jelentsék a megoldandó problémát, és a helyesírás többi része ne legyen nehéz.
• A harmadikban az egybeírást és különírást kell középpontba állítani, mint a magyar nyelvben legnehezebben megtanulható írásformát, (csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a számítógépes javítóprogramok ezzel a problémával nem tudnak mit kezdeni, hiszen nem előzetes közmegegyezés (szabály), hanem a mondat belső viszonyai döntik el a helyesírás mikéntjét).

Önellenőrzés fontossága

• Fontos, hogy felhívjuk a tanuló figyelmét a leírt szöveg ellenőrzésére, átolvasására. Ne fogadjuk el azt, ha 20-30 mp után odaadja, hogy nem talált benne hibát, vagy azt az érvelést, hogy átolvasás közben lehet, hogy a jót is elrontja (bizonytalansága okán), ezért inkább mindent úgy hagy, ahogy leírt.
• Az átolvasás az önellenőrzésnek, a tudatos nyelvi gondolkodáshoz vezető útnak a kezdete, ezért fontos, hogy az írásgyakorlat elmaradhatatlan részévé váljon.
• Elsajátítását segíthetjük, ha különböző feladatokat adunk a szöveggel kapcsolatban, pl.: húzza alá a szövegben az igéket vagy a főneveket, vagy a névmásokat stb. Általában problémát szokott okozni az igék illetve igenevek megkülönböztetése, különösen a melléknevet és a melléknévi igenevet keverik, ha az a feladat, hogy csak a melléknevet húzzák alá.

 

Hagyomány és a szóelemzés elve szerinti írásmód gyakorlása

A helyesírási elvek négyes felosztásából (kiejtés, hagyomány, szóelemzés elve, illetve egyszerűsítés) kettő – a hagyomány és a szóelemzés elve szerinti írásmód elsajátítása – szokott gondot okozni a dysgraphiás tanulóknál.

Ezért az „egészből” a rész felé haladva a leírt szöveg ellenőrzése és hibáinak megbeszélése, kijavítása után kis szócsoportokban (max 8-10 szó) érdemes ezeket a problémákat gyakoroltatni.

Ly-J szavak gyakorlása

• Az ly-j szavakat szóban gyakoroljuk, és csak azt a szót kell leírni, amelyikben a tanuló az ly-t vagy j-t rosszul mondja. (Külön felhívjuk a figyelmét, hogyha kettőzött j/ly vagy lyj hang fordul elő egymás után -ez egyébként csak egy szónál, a folyik ige felszólító módú alakjánál lehet csak – akkor azt jelezze, mert ha nem teszi az hibának számít és az egész szót le kell írnia.)
• Tapasztalatom szerint kb. 25-30 szó megtanulása szokott gondot okozni. Ezek közül is a legnehezebbek azok, ahol a szavak hangalakjában csak minimális különbség.
• Ilyenek a következők: hályog-hájas, tavaly-tolvaj, vályú-váj, súly-sújt, bojt-bolydul vagy bolyhos, folyton-fojt, erély-karéj, foglyok-fogjuk, gólya-bója, viszály-muszáj, újít-ujjong stb.

Régi családnevek írása

• A hagyomány elvét követő helyesírásnak másik nehézsége a régi családnevek írása. Itt csak a folyamatos ismétlés segít, bár néhány nyelvi szervező elvre fel lehet hívni a figyelmet. Ilyenek pl.: hogy a szó végén ejtett hang teljesen esetlegesen egyszer „y” máskor „i” pl.:Thököly, de Rákóczi.
• A Széchenyi családnév két formáját folyamatosan hangsúlyozni kell: Széchenyi-lánchíd, de Széchényi Könyvtár. Helyes, ha a régi családneveket ellentétpárokba állítva visszatérő jelleggel gyakoroltatjuk.

 

Szóelemzés elvét követő szavak helyesírása (mássalhangzó törvények)

A következő kis szócsoport, amely minden óra részét kell, hogy képezze a szóelemzés elvét követő szavak helyesírása.

A mássalhangzós törvények a nem készséghiányosok számára is általában nehézséget jelentenek, ugyanis a kiejtés és az írásmód különbségéből adódó probléma egyrészt gyakorlott szótagolással másrészt nyelvi tudatossággal és fejlett szóemlékezettel oldható csak meg, ami már önmagában is a nyelvi készség jele. A gyakorlatok ezeket a készségeket fejlesztik, és visszatérő alkalmazásuk elmélyíti a tudást.

• A mássalhangzó törvények alkalmazását kívánó szavak közül különösen a rövidülések (pl.: szégyelld, állhatatos, fennmaradt, bennszülött) helyes használatát tudják a dysgraphiás tanulók nehezen elsajátítani.
• De ugyanígy nehezek a részleges hasonulás szerint „dt”-t magukba foglaló szavak, melyek kiejtésében mindig dupla „t”- ként hallatszanak (pl.: fáradt, aludt, mondta vagy a ritkábban használt riadt, alvadt).
• Súlyosabb esetekben a zöngés- zöngétlen párok sajátos -tipikusan dysgraphiásoknál előforduló – fölcserélése a jellemző (pl.: alakzat-alagzat).
• A gyakorlatok összeállítása itt is, mint az ly/j szavaknál az amúgy is nehezet még nehezebbé teszi, ugyanis rendszerint olyan szópárokat állítok össze, amelyekben a nyelvi probléma finom különbségben nyilvánul meg, és az önellenőrzést követő javítás, illetve rendszeres gyakorlás következtében a differenciálási képesség fejlődik. (Pl. higgyétek-hagyjátok, kijjebb-beljebb, lejjebb-feljebb, által-állhat, megunja-lehunyja, tejút- teljhatalom, kapzsi-ósdi, ernyedt-hanyatt, bátyja-látja, vállalja-válfaja).
• Ezekkel a gyakorlatokkal párhuzamosan érdemes beiktatni mindig szótani elemzéseket (szótő, képző, jel, rag).

Lezárásként fontos még kitérni olyan szavakra, melyek helyesírási problémája a szóelemzéssel nem fogható meg, de helyes írásuk még a nem készséghiányosok számára is különösen nehéz. Ezek pl.: egyenlőre-egyelőre, helység-helyiség, tanúság-tanulság stb.

A diszgráfiáról bővebben itt, további fejlesztésekről pedig itt olvashatsz.

 

Nézz be máskor is, legyen szép napod!

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Figyelmedbe ajánlom még a történetünkről, fejlesztésekről, tanulásról, fontos információkról és az elengedhetetlen motivációról szóló cikkgyűjteményeket is.